Hindu-Kus
Hindu-Kus (Hindu-Koh) a Kabul és felső Amu-Darja közt vizválasztóul szolgáló, KNy-i irányt követő magas hegység Közép-Ázsiában, a párisi k.h. 72° és 65° közt. K-i végében a Pamir-fensikhoz, Ny-i végében pedig az anatoliai Taurushoz csatlakozik. É-i lejtője meredek, a D-i pedig széles lépcsőkbenk ereszkedik le a Kabul völgye felé; e lépcsőket meredekfalu völgyek szakítják meg, amelyekben a Szvat, Csitral, Alingar, Ali-sang, Tagau és Pandsir sietnek a Kabul felé. A legmagasabb lépcső, illetőleg valóságos hegység a Lahori-lánc, amely a H.-sal a Kafirisztán nevü, jó részben még ismeretlen vidéket fogja körül. A H. K-i része mintegy 6000 m. átlagos magasságu; itt a legmagasabb csúcs a Tigris Mir (7600 m.); a Ny-i rész a Koh-i-Babával (5500 m.) végződik. A hágók elég számosak, de magasan fekvők. A K-i részben van a Barogil (4000 m.), a Nuk-szán (5200 m.), a Dora (4000 m), azután a Khavaki (3960 m.); a Ny-i részben a Szar-Ulang (4000 m.), a Kusán (4500 m.) stb. Mindezek közt a legismeretesebb a Khavaki, a párisi k. h. 67° 40' alatt; rajta vezette át Nagy Sándor a hadait és rajta kelt át a XV. században Tamerlan. A Lahori-hegyekben a Tui v. Mosabar (6835 m.) a legmagasabb csúcs. A H. nagyobbára ősközetekből áll, bár a vulkáni erőnek is vannak benne nyomai. Minő ásványi kincseket rejt magában, nem igen ismerjük; a badaksani lapisz-lazuli és az uakhani rubinbányák azonban hiresek. A helgység egyik jellemző tulajdonsága, hogy rajta az erdők gyérek. A völgyekben azonban sok a gyümölcsfa és a szőllő sem hiányzik. A fauna változatos; házi állatul leginkább a jak-tulok szolgál. V. ö. Biddulph, The Tribes of the Hindoo Koosh (Kalkutta 1880).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
