riasztó
riasztó melléknév -n v. -an, -bb
1. Olyan, aki, ami riaszt; ijedtséget, rémületet keltő, félelmetes. Riasztó hír. Hiába szólok, nem hall, nem figyel. | S már a riasztó örvényszélen áll! (Vörösmarty Mihály)
2. (katonaság) Olyan <személy>, aki vkit, vmit riaszt (3). A századot riasztó ügyeletes tiszt. || a. Olyan <jel, jeladás, közlés>, amely vmely veszélyre figyelmeztet, ill. készenlétre, cselekvésre szólít fel. Riasztó lövés, harangozás, szirénázás. Egy emberöltőn folyt a dáridó | S ékes meséje Toldi hűségének, | Soha egy riasztó, becsületes, Egy szabaditó vagy keserű ének. (Ady Endre)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
