rekviem
rekviem [ë-ë v. e-e] főnév -et, -e [ë, e], (régies) rékviem (régies írva: requiem is)
1. (vallásügy) Gyászmise. Rekviemet mond, tart. Félre bú – nem rekviemre jöttünk. (Madách Imre) A király fráter Györgyöt bízta meg a királyné requieme alkalmával tartandó gyászbeszéddel. (Jókai Mór) [A doktor szava] oly szertartásosan hangzott, mint mikor a sekrestyében beszél a pap a sekrestyéssel, aki rekviemre öltözteti. (Gárdonyi Géza)
2. (zene) A gyászmise bizonyos meghatározott részeinek latin szövegére írt, gyászos hangulatú énekes zenemű. Mozart, Verdi rekviemje.
rekviemes.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
