esdeklés
esdeklés [e-ë v. e-e] főnév -t, (-ek), -e [ë, e] (irodalmi nyelvben, régies)
Az esdekel igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; esedezés, könyörgés. Alamizsnáért, irgalomért való esdeklés. Istenasszony, szánd meg ó nyögésem, S enyhítsd egedből kínos esdeklésem! (Kölcsey Ferenc) Nincs semmi kegyelem? Hiába minden esdeklés szava? (Vörösmarty Mihály)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
