Jobb a száraz [rész 15,17.] falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek [Jer. 17,10.] vizsgálója pedig az Úr.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
A ki megcsúfolja a szegényt, [rész 14,31.] gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen [rész 24,17. 18.] nem lészen!
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Elfedezi a [rész 19,11.] vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Foganatosb a dorgálás [Zsolt. 141,5.] az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
A ki fizet gonoszt [Róm. 12,17.] a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el [rész 20,3.] a versengést.
A ki igaznak mondja [rész 24,24. Ésa. 5,22. 23.] a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Minden időben szeret, a ki [rész 18,24.] igaz barát, és testvérül születik [Luk. 10,36. 37.] a nyomorúság idejére.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
A ki szül bolondot, szüli ő magának [vers 25.] bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
A vidám elme [rész 15,13. 15.] jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény [vers 15. 5 Móz. 16,19.] útának elfordítására.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, [vers 21. rész 10,1. 15,20. 19,13. 26.] és az ő szülőjének keserűsége.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
A ki megtartóztatja [Jak. 1,19.] beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek [Jób. 18,5.] ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.