I. 9. 5. A Határőrvidékek (Militärgrenze) felmérési szelvényei | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései

I. 9. 5. A Határőrvidékek (Militärgrenze) felmérési szelvényei

A Határőrvidékek létrehozásának a gondolata már a XVI. század elején felmerült. Magyarország déli és keleti határa mentén szándékozták létrehozni őket a célból, hogy a Török Birodalom felé védelmi zóna jöjjön létre, sajátos katonai szervezetekkel. A mo-hácsi vész után, a horvát határ egy kis részét kivéve, ezek a területek is török megszállás alá kerültek. A határőrvidékek területe, a Temesi Bánság és szlavón határ egy részének kivételével,70 csak 1699-ben, a karlócai békekötést követően szabadult fel a török uralom alól.

Ezek csak 1718-ban, a pozsareváci békekötést követően szabadultak fel végleg.

A Határőrvidékek államjogilag a Magyar Koronához tartoztak, politikai és katonai vezetésüket a bécsi Udvari Haditanács irányította. A Katonai Határőrvidékeket ezredekre, zászlóaljakra, századokra osztották.

Az I. katonai felmérés idején a határőrvidékek szervezete a következő volt:

Horvát–Szlavón Határőrvidék

– Károlyvárosi Határőrvidék (1746)71

A létrehozás dátuma.

– Varasdi Határőrvidék (1745)

– Horvát Báni Határőrvidék (1750)

– Szlavón Határőrvidék (1747)

Bánsági határőrvidék

– Német Bánsági Határőrvidék (1775)

– Oláh–Illír Bánsági Határőrvidék (1775)

Erdélyi Határőrvidék (1762) (Az Erdélyi Nagyfejedelemség felmérésén belül került felmérésre.)

I. 9. 5. 1. A Horvát–Szlavón Határőrvidék I. 9. 5. 2. A Bánsági Határőrvidék