Ami a hőmérsékleti viszonyokat általában illeti, a hőmérséklet keletről nyugot, illetve észak-nyugot felé fokozatosan sülyed. Míg ugyanis Kis-Czellen még a 10 C°-os évi izzóterma megy át, addig északnyugatról kiindulva a megye közepén át Szent-Gotthárdon a 9°-os, Tarcsán át pedig már a 8 C°-os évi izzóterma halad keresztűl. Eszerint az évi középhőmérsékletben a legkeletibb és a legnyugotibb vidékek között 2 egész foknyi jelentékeny külömbség mutatkozik. Ugyanekkora a különbség a januáriusi átlagokban is; Kis-Czellen át a –2 C°-os, Tarcsán át pedig a –4 C°-os januári izzóterma halad, nemkülömben a juliusiakban, amidőn is Kis-Czell körülbelül a 21 C°-os, Tarcsa pedig a 19 C°-os izzóterma útjába esik.
A hőmérsékletnek ez a csökkenése a hegyvidék felé egész természetes és, amennyire az átlagokból is látható, elég jelentékeny.
Könnyebb áttekintés kedvéért ideigtatjuk állomásaink évi, januári és juliusi több évi hőmérsékleti átlagait, felemlítve az állomások tengerszín feletti magasságot méterekben, úgyszintén az időközt, amelyben azok észleltettek.
538A hőmérséklet évi, téli és nyári átlagos értékei.
Észlelő állomás
|
Tengerszin feletti magasság
|
Észlelési időköz
|
Hőmérséklet C°
|
Év
|
január
|
julius
|
Kőszeg
|
280 m.
|
1882–96 = 15 év
|
9.1
|
–2.8
|
20.0
|
Tarcsa
|
350 m.
|
1886–96 = 11 év
|
8.0
|
–4.4
|
19.0
|
Herény
|
228 m.
|
1884–94 = 11 év
|
9.3
|
–3.3
|
20.5
|
Kis-Czell
|
137 m.
|
1876–85 = 10 év
|
10.1
|
–1.9
|
21.1
|
Körmend
|
190 m.
|
1876–85 = 10 ÉV
|
8.8
|
–2.7
|
19.6
|
Szt.-Gotthárd
|
232 m.
|
1878–85 = 8 ÉV
|
9.0
|
–3.6
|
19.9
|
Mindegyik állomáson a leghidegebb a január és legmelegebb a julius, 0° alatt van a havi átlagos hőmérséklet mind a hat állomáson deczemberben, ugyancsak 0° alatt van Kőszegen, Tarcsán és Herényben februárban is, míg a másik három állomáson a februári havi középhőmérséklet már 0° fölé emelkedik.
Érdemesnek tartjuk még külön is megemlíteni, hogy Kőszegen a hőmérséklet normális menete 20 évi (1871–90.) megfigyelés alapján a következő:
jan.
|
febr.
|
márcz.
|
ápr.
|
máj.
|
jun.
|
jul.
|
aug.
|
szept.
|
okt.
|
nov.
|
decz.
|
Év.
|
–1.6
|
–0.2
|
4.1
|
10.0
|
14.2
|
18.1
|
20.6
|
19.6
|
15.3
|
9.6
|
3.6
|
–1.1
|
9.3
|
Ezután ideigtatjuk még a hőmérsékletnek reggeli (7 óra), déli (2 óra) és esti (9 óra) átlagértékeit is, valamint a hőmérséklet szélső értékeit, vagyis a legnagyobb és legkisebb értékeket, amelyek a fentemlített időköz alatt az egyes állomásokon észleltettek:
A hőmérséklet átlagos értékei, maximuma és minimuma az észlelési terminusokban.
Észlelő állomás
|
Hőmérséklet
|
A hőmérséklet
|
|
|
7 ó. reg.
|
2 ó. d. e.
|
9 ó. este
|
maximuma
|
minimuma
|
Kőszegen
|
6.7
|
12.2
|
7.9
|
34.3 1892. aug. 18.
|
–20.1 1892. jan. 20.
|
Tarcsa
|
5.9
|
12.1
|
6.0
|
32.8 1894. jul. 25.
|
–22.8 1892. jan. 22.
|
Herény
|
7.0
|
12.9
|
8.1
|
34.6 1892. aug. 18.
|
–21.8 1890. decz. 29.
|
Kis-Czell
|
7.3
|
14.1
|
9.0
|
36.3 1876. aug. 5.
|
–22.0 1879. decz. 11.
|
Körmend
|
6.1
|
12.4
|
8.0
|
32.4 1883. jul. 14.
|
–22.8 1879. decz. 11.
|
Szt.-Gotthárd
|
6.4
|
13.3
|
7.4
|
34.2 1879. jul. 2.
|
–26.6 1879. decz. 9.
|
A hőmérséklet felsorolt szélső értékei a délutáni, illetve reggeli termin-észlelések eredményei, tehát nem abszolút maximumok és minimumok; a valódi maximum ezeknél rendszerint valamivel nagyobb, a minimum pedig valamivel kisebb.