Lakosai.
Lakosai.
Első lakosai eleinte legnagyobbrészt németek voltak s igen virágzó ipart s kereskedelmet teremtettek. Ezt bizonyítják a város számadáskönyvei is, melyek a XIV. század közepétől a XV. század végéig németül irattak s a városi tisztviselők, iparosok s kereskedők nevei is mind németek (Pintér s Német kivételével). Ők voltak a város jómódú s értelmesebb polgárai, kik e várost a morva és osztrák határszél közrehatása következtében jelentékeny ipari s kereskedelmi helylyé, szinte középponttá tették. Ezért királyaink később is több kiváltsággal ruházták föl. Nagy Lajos vám- és adómentességen kívül azt is megengedte, hogy a kiskárpáti erdőkben fát, követ szabadon vághassanak. Így a város épületei is gyorsabban szaporodtak. 18 méter magas és majdnem két méter széles falai már állottak; a mély várárkot a Tirna-patak bőven ellátta vízzel s Nagyszombat csakhamar a legkiválóbb helyek közé tartozott. Zsigmond 2, Mátyás 2, II. Ulászló 1, III. Ferdinánd 4 országos vásárt engedélyezett neki. Ma is 10 országos s 2 heti-vására van, mely utóbbiakkal is már vagy kétszáz év óta bír. Zsigmond sörfőzésre, V. László király árúmegállításra adott neki jogot s Mátyás elég magas vámot engedélyezett 16 hídja fenntartására. Különös féltékenységgel őrizte a város azt a privilegiumát, melynél fogva 1494-től, illetőleg 1539-től zsidó a városban s annak határában le nem telepedhetett, sőt át sem utazhatott. Erre okot két állítólagos ker. gyermekgyilkosság szolgáltatott. Az első esetben 10 zsidó férfit s két nőt a főtéren meg is égettek, a többit kiűzték, s a zsidóvárosba vezető kaput befalazták, reá kőből faragott gyermekalakot tettek. E kiváltság 175később is két ízben – Ferdinánd alatt 1539-ben és Lipót alatt 1686-ban – megerősítést nyert. Még 1773-ban is csak királyi engedélylyel jöhet egy zsidó orvos vizsgálatot tenni. II. József e jogot mindjobban korlátozza s az 1790-iki országgyűléstől is hiába kérik e privilegium visszaállítását. A zsidókaput 1800-ban megnyitották és a gyermekszobor helyébe Mária-szobrot tettek. Mikor pedig 1866-ban e kaput végleg lebontották, a Mária-szobrot a katonai elmekórház homlokzatfalába illesztették.
Nagyszombat régi pecsétje.
Eredetije a város tulajdona
Előzménykép végül érintjük azokat a mozzanatokat, melyek e város életére némi világot vetnek, vagy fejlődésére és hanyatlására hatással voltak, vagy ismertetésének megértésére szükségesek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
