Heves vármegye területét a kettős királyság idején a török, János király szövetségese nem háborgatta ugyan, mégis sokat szenvedett a megye a belső pártoskodások miatt. Sűrűn fordulnak elő a birtokkonfiskácziók és a „nova donatio”-k. Azonkívül, mint minden megyének, úgy Heves vármegyének is megvolt a maga zsarnoka Perényi Péter személyében. Ez erőszakoskodott a nemességen, dúlta, fosztogatta a köznépet s fegyveres erővel birtokokat foglalt el. A zsarnok urakon „tyranni in regno” kívül még azok a katonák voltak az ország pusztítói, a kiket Ferdinánd épen a haza védelmére küldött közénk. Igy megszünik a közbiztonság és a megyékben a közigazgatás és törvénykezés gyönge lábon áll. Ezeket a panaszokat hangoztatják a megyék mindannyiszor, valahányszor valamely helyen összegyűlnek, hogy az ország bajairól elmélkedjenek.
A konfiskácziók és nova donatiók megváltoztatják Heves vármegye régi nagybirtokosságát. Heves vármegye régi nagybirtokosai voltak: az Országh, Báthori, Losonczy és Pálóczy családok, továbbá nagy javadalmai voltak az egri püspökségnek és az egri káptalannak. Mindezek megérzik a királyok hatalmának változó hullámzását. Az Országh testvérek 1522-ben egyezség útján hozzájutottak a magbanszakadt Kompolti család birtokaihoz. Egyesített birtokaik voltak: Sirok, Tar, Nána, Oroszlánkő várak, Domoszló, Markaz, Detk, Visonta, Ugra, Zaránk, Örs, Pély, Roff, Kőtelek, Kürü, Gyenda, Karácsond, Györk, Visznek, Kőkút, Atkár, Szakálos, Mosóhalom, Sz.-Jakab, Heves, Fegyvernek, Ványa, Jobbágy, Sirokalja, Nagyberek, Ráczfalu, Zajla, Rosnok, Verpelét. Mivel az Országhok János pártjához állottak, Ferdinánd 1529-ben több hevesvármegyei birtokukat konfiskálta. Utóbb meghódolnak Ferdinándnak, birtokaikat visszakapják, de a század közepén a családi birtokok a Losoncziak erőszakoskodásának esnek áldozatul. Losonczi István, Pata és Tarján ura, nőül vette Országh László özvegyét, Pekri Annát és ő lett a kiskorú Országh gyermekek gyámja. Gyámságát arra használta fel, hogy az Országhokat kiszorította birtokaikból és a fejetlenség idején a birtokokból beszedte maga számára az országos adókat is.
Báthory András, Poroszló, Gyöngyös részbirtokok és Bene, Halász egész birtokok ura, János pártjáról utóbb Ferdinánd pártjára hajolt és jutalmul a királytól tárnokmesterséget kapott. A Losonczi testvérek: Antal, István, mindjárt Ferdinánd pártjára állottak, ezért őket János haragja sujtotta, 1527-ben Abád, Tomaj, Bánhalma, hevesvármegyei birtokukat konfiskálta és Kenderessy Mihálynak adományozta, 1528-ban pedig gyöngyösi részüket Werbőczy István kapta meg. Bőven kárpótolták magukat e veszteségekért, mert szenvedésük érdem volt Ferdinánd szemében, ennek kegyében állottak.
A Pálóczy-család a mohácsi vész után magbanszakadt, birtokai prédára jutottak. A Pálóczy javakra törvényes jogot formáltak a Dobó testvérek, továbbá Pálóczy Kata, Ráskay György özvegye. Ezeket azonban János király elnézése mellett Perényi Péter erőszakkal magának szerezte meg. Ferdinánd király 1527-ben donationális levelet ad e birtokra az erőszakos foglalónak, Perényi Péternek, csakhogy őt pártjára vonja. Mindössze Pálóczy végső akaratához híven Nagyiván és Sz. Miklós birtokok jutnak az egri káptalan birtokába. A törvényes örökösöket, a Ráskay gyermekeket még a hevesvármegyei Hort, Adács, Szücsi, Ecsed és Pétervására birtokaiktól is megfosztották. A Pálóczy birtokokról 1537 júniusában meg már János király állít ki donationális levelet Perényi Péter számára, minek hírére Ferdinánd 1537 júliusában régi donationális levelét visszavonja és a Pálóczy-birtokokat részben 13 ezer forintért Serély Gáspárnak, részben 8 ezer forintért Fels Lénárdnak zálogosítja el.A birtokok elfoglalása miatt a Dobó testvérek többször tiltakoznak, így 1536-ban a leleszi konvent előtt, 1538-ban a leleszi, jászói konventnek, a budai, váradi, egri káptalanok előtt, de minden tiltakozás eredménytelen volt.