Csiffár.
Csiffár.
Csiffár, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 708. E községet egy 1235-iki oklevél mint Turde birtokát említi. 1263-ban, a mikor Chypár alakban van említve, birtokosa Turda néven szerepel, ki a községet a sághi prépostságnak adományozza. A pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Chifar alakban, de papja csak három garast fizetett és igy nem lehetett nagy község. Később a nagyszombati Szent-István szeminárium lett a földesura, melynek itt most is nagyobb birtoka van. 1530-ban Mehemet, 1599-ben pedig Ibrahim basa hadai teljesen elpusztították. 1655-ben a pestis dúlt lakosai között, melyben az akkori feljegyzések szerint 232-en haltak el. Az 1657-iki összeirás alkalmával 34 elpusztult telket találtak itt. 1763-ban Apaffy fejedelem táborozott a községben. A mult század elején találkozunk tót elnevezésével, mely hol Csefáre, hol pedig Csezáre. Kath. temploma 1332-ben már fennállott, de elpusztult és 1774-ben épült az új templom, melyre Révay püspök 660 frt alapítványt tett. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. Saját postája van, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
