Szerb vereségek.
Szerb vereségek.
Az újonnan alakított szerb császári hadtestnek az lett volna a feladata, hogy mialatt Jellasich Budapest felé iparkodik, azalatt e hadtest Szeged és Szabadka felé nyomuljon előre. A szerbek azonban feladatuk megoldásával kissé megkéstek. Első sorban Óbecsét és Törökbecsét igyekeztek hatalmukba keríteni, hogy ezáltal a magyarok összekötő vonalát hatalmukba kerítsék és a temesvári őrséggel kezet fogva, Délmagyarországon megvessék lábukat. Október 13-án a szerbek Óbecsét és a Tisza balpartján fekvő Törökbecsét megtámadták, de mindkét helyen kudarcot vallottak. Először Törökbecsét támadták meg, melyet Csuha alezredes védett. Fack ezredes, a ki Óbecsét tartotta megszállva, Damjanics őrnagyot küldte segítségül, a ki heves támadással teljesen szétszórta Jovanovics Mihály százados hadoszlopát. Wolfram Nándor főhadnagy azalatt Óbecsét támadta meg, de a magyar huszárok remekül intézett rohama az egész szerb hadat szétszórta, mely azután rendetlen futásban menekült Bácsföldvár felé.
E két kudarcz, de Jellasich kiűzetése is, egyidőre elvette a szerbek kedvét a támadástól, ezért Suplikácz vajda beszüntetett minden támadást s csupán a védelemre szorítkozott. Bács vármegye déli részében ekkor a kolera dühöngött, mely főleg a szenttamási táborban pusztított, úgy hogy a csapatok egy részét máshova kellett rendelni. De szükség is volt erre, mert a délvidéki magyar táborokban fölötte kedvezőtlen állapotok uralkodtak. A bécsi októberi forradalom kitörése óta a déli seregben a hangulat nagyon nyomasztó volt. Különösen azóta, mióta V. Ferdinánd király az országgyűlést feloszlatta és az ostromállapotot kihirdette, a nagyrészt idegenekből álló tisztikar körében a forrongás jelei voltak észlelhetők. Mészáros már 1848 október 4-én felhívta a szerb felkelés ellen felállított hadtestet, hogy a kormánytól kiadott rendeletekhez alkalmazkodjék, ámde a tisztikar, midőn megtudta, hogy Bécsben a magyar kormányt elejtették, nem akart többé engedelmeskedni Mészáros rendeleteinek. Ellenben a magyar ezredek közlegénysége mindegyre hangosabban követelte, hogy a tisztek a magyar alkotmányra feleskettessenek, főleg mióta Hrabovszky János helyébe Blagojevics Imre altábornagyot nevezték ki főhadparancsnoknak, a ki Péterváradon székelt. Pétervárad várának őrsége különben tartózkodóan nézte az események folyását.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
