Zsigmond uralma.
Zsigmond uralma.
Zsigmond, a kit a rendek időközben királylyá választottak, Garai Miklóst küldte a Horváthiak ellen. Garait a harczra a Mária királynő és családja iránt való hűségén kívül, a személyes bosszú is sarkalta. Előbb Horváthi Lászlót támadta meg, kinek hadait a Temesközben szétvervén, Bácson keresztül a Szerémségbe 65vonult. Itt Horváthi János lázadó vezért is legyőzte és Újlakot vette ostrom alá, melyet a Horváthiak Hédervári Kont Miklós unokáitól foglaltak el. Garai Újlakot is csakhamar bevette és a vár falai között rejtőző Laczkfi Imrét, András vajda fiát elfogván, Budára küldötte. (Millenn. Tört. III. 400.)
Mikor 1387 nyarán, Mária királynő börtönéből kiszabadúlt, már a délvidéki lázadás tüze elaludt.
Mária és Zsigmond bőkezűen jutalmazták híveiket. A két Garai testvér, Miklós és János, 1387-ben a lázadó Horváthiak javait nyerték jutalmúl Bács vármegyében, a derzsi prépostság kegyuraságával egyetemben. (Orsz. Lev. D 1. 7309.) A két vármegye élére Losonczi István szörényi bán és temesi főispán került, a ki Bácsban, már 1387-ben elfoglalta tisztét, de mint bodrogi főispánt csak 1390-től kezdve említik, a mikor egyúttal macsói bán is volt. Losonczi nagy erélylyel fogott az utóbbi évtizedek alatt megrendült köz- és vagyonbiztonság helyreállításához. 1391-ben Bodrog, 1399-ben pedig Bács vármegye közönségével tartott közgyűlést, mely alkalommal a vidék biztonságát veszélyeztető tolvajok, latrok, orgazdák és rablók felett ítélkezett. (Zichy Okmt. IV. 467. évkönyv XVI. 54. 1.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
