89. A COURRIER EUROPÉEN
89. A COURRIER EUROPÉEN
– Levél a szerkesztőhöz –
A párizsi „Courrier Européen”-től megvonta a postai szállítás kedvezményét a magyar kormány. A „Temps”-nak egy kicsi távirata adta ezt hírül Párizsban s maga a kitiltott „Courrier” legfrissebb számában hihetetlennek mondja a dolgot. Engedje meg a „Budapesti Napló”, mely a „Courrier Européen” ellen támadt a napokban, elmondani az ügyről, amit tudunk. Mindenekelőtt kijelentjük azt, hogy a „Courrier” csak játssza a tamáskodót. Tudja és hiszi bizony ő jól, hogy Oroszország és Törökország után íme Magyarországból is kiszorult.
A „Courrier Européen” internacionalista lap. Minden országok progresszistáihoz, intelligenseihez szokott beszélni. De minden intellektuális törekvéshez páratlan szeretettel van. Éppen a magyar rovata igazolja ezt legékesebben. A lap e heti számában is cikket ír Mocsáry Lajos, a veterán negyvennyolcas vezér. Ez a cikk a magyaroszági nemzetiségek vádaskodásait cáfolja majdnem úri kevélységgel. Olyan apológiája ez az arisztokratikus magyar osztály-államnak, hogy még magyar koalíciós lapban is sok volna. Igaz, hogy a „Courrier”-ben dr. Albert Ferenc vagy dr. Ferencz Albert írja a legtöbb magyar vonatkozású cikket s ő a magyar nemzetiségek haragos pennájával ír. De arról a „Courrier” nem tehet, ha a magyar nemzetiségek intellektuelljei jobban értenek a kulturális demonstrációkhoz, mint a magyarok. A „Courrier Européen” még a magyar sovinizmusba is belebékülne, ha meggyőznék, hogy abból az emberi demokráciának és kultúrának haszna van. Ellenben a „Courrier” sem láthat egyebet, mint amit mi magunk magyarok, sőt ha úgy tetszik: fajmagyarok látunk otthon. Hogy Magyarország közszelleme legázsiaibb ma a világon s a mai Magyarország pár tízezer kiváltságosé.
A „Courrier” pár héttel ezelőtt egy kis anekdotát írt le az Andrássy-szobor leleplezése kapcsán. Ez az anekdota bécsi udvari körökben született s néhai Erzsébet királynénkat néhai Andrássy Gyulával hozza össze. Ugyan ne farizeuskodjunk: Magyarországon minden olvasni tudó ember ismeri ezt a pletykát. Anekdota ez, történelmi detail avagy jellemző lárifári, ahogy tetszik. De sokkal elterjedtebb, mintsem tudomást venni róla ne lett volna joga a „Courrier”-nek.
A „Budapesti Napló” – szerintem – túlzott lovagiassággal ekkor támadta meg a „Courrier”-t. Sőt a francia lap kitiltását is követelte, akaratlanul nagy örömet szerezve a reakcionárius magyar kormánynak. A magyar kormány, főképpen Kossuth, örült, hogy lojális ürügy akadt a „Courrier” megfenyítésére. S hogy éppen az ő leggyűlöltebb kritikusuk, a „Budapesti Napló”, biztatja őket.
Mert nem Erzsébet királyné sérthetetlenül nemes emléke fájt Kossuth úréknak. De fájt a „Courrier” hatalmas befolyása minden országok intelligensei között. Fájt, hogy a „Courrier” látja és hirdeti, hogy Magyarország teljesen elszigeteli magát a haladó Európától s minden szabadság-gyilkos, kultúrellenes, retrográd irány melegágyává készül lenni.
Megpróbálták ők az úgynevezett nemzeti küzdelem alatt informálni a „Courrier”-t. Rákosi Jenő hihetetlen bátorsággal azt merte írni a „Courrier Européen”-nek, hogy a magyar koalíció küzdelme szabadságküzdelem. Hogy a magyar koalíció csak kormányra jusson, egész Európa bámulni fog, micsoda igazságszolgáltatás, demokrácia, kultúra és szabadság fog dühöngeni a Közép-Duna szép birodalmában. A „Courrier Européen” leközölte a Rákosi cikkét, de leközölte a dr. Jászi Oszkárét is. Dr. Jászi Oszkár pedig elmondotta, amit ma már egyre többen látnak Magyarországon, hogy a mágnás-forradalom egyetlen célja, hogy a demokrata Magyarország meg ne szülessék. A „Courrier” minden véleményt tisztel, de a „Courrier” mégis csak észrevette, hogy kinek volt igaza. Azóta is figyelmezteti internacionális közönségét, hogy Magyarországon baj van. A népmilliók és a dolgozó intelligens osztályok nyakába reakcionárius mágnások és sötét fejű kalandorok ültek. Ezért vonták most meg a „Courrier Européen”-től a postai szállítás kedvezményét Kossuthék. Ezért és nem Erzsébet királyné emlékének megsértéséért, amely jó kis ürügyet a „Budapesti Napló” nemes lovagiassága szolgáltatta a retrográd bandának.
A „Courrier Européen” pedig csodálkozik, hogy mi lett Kossuth Lajos fiából, aki a külföldön európai ember volt. S még jobban csodálkozik, hogy mi lett Kossuth Lajos országából, melytől valamikor annyi szépet vártak a szabadságért és kultúráért harcoló európai társadalmak. Hajh, ha sejtené a „Courrier Européen”, hogy a jobbérzésű, kultúráért hevülő, népbarát magyaroknak ezerszer több okuk van a csodálkozásra és kétségbeesésre.
(Párizs, január 10.)
Budapesti Napló 1907. január 16.
A. E.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
