Elképzelések az 1939–40-ben visszatért országrészek védelmére

Full text search

Elképzelések az 1939–40-ben visszatért országrészek védelmére
A Kárpátalja visszatértével ismét voltak ezeréves határai is Magyarországnak. Szinte azonnal megkezdődött az országhatár védelmének megszervezése. Az 1939-es esztendő további súlyos eseményeket hozott. Németország lerohanta Lengyelországot; a győzelmet Lengyelország negyedik felosztása követte. Ezzel Magyarország két ellentétes világnézetű nagyhatalom, a pánszláv, kommunista Szovjetunió és 66a nemzetiszocialista Németország közé került. Mindez arra késztette a magyar kormányzatot, hogy ezt a határszakaszt is megerősítse. A honvédség utászszázadainak igénybevételével hozzá is kezdtek a járható irányok lezárásához és a határvadász alakulatok védelmének kiépítéséhez.
A magyar katonai vezetés 1940 decemberében szerzett tudomást a Szovjetunió elleni esetleges fegyveres fellépés lehetőségéről. A német vezérkar a tájékoztatás alkalmával arra kérte Bartha Károly honvédelmi minisztert és Werth Henrik vezérkari főnököt, hogy erős védelmi rendszert építsenek ki a Kárpátalján, és szükség esetén legyenek készek annak megszállására. Ennek fejében ígéretet tettek korszerű fegyverek (tábori lövegek, harckocsik, repülőgépek) szállítására, ami elengedhetetlen volt a Magyar Királyi Honvédség fegyverzetének korszerűsítéséhez. A Honvéd Vezérkar a tárgyalások után szinte azonnal hozzáfogott a védelmi feladatok megszervezéséhez. Megkezdték az 1. hegyi dandár felállítását, valamint a térségben levő határvadász erők egységes vezetés alá helyezését, így hozták létre a 8. határvadász dandárt. Az erődvonal kiépítése is megtörtént, így a védelmére kijelölt két dandár 1941. április 11-én meg is szállhatta azt.
1940. augusztus 30-án nehéz döntés elé állította a magyar politikai és katonai vezetést Erdély megosztása. A húsz éven át hangoztatott hivatalos program, amely a közakaratot is tükrözte, a „mindent vissza!” megvalósíthatósága, a második bécsi döntéssel még távolabb került.42 Jól látta Teleki Pál miniszterelnök, hogy amíg Németország marad a Kelet-Európa sorsát meghatározó erő, Magyarország csak Romániával versenyt futva biztosíthatja jóindulatát, és már hazaérkezése napján felajánlotta lemondását a kormányzónak.
42 Németország és Olaszország felajánlotta Romániának, hogy biztosítja a kezében maradó területek sértetlenségét.
Erdélyt, vagy annak bármely részét csak az tarthatta biztosan a kezében, aki nyugati kapuit és a Kárpátok összes hágóját uralta. A magyar katonai vezetés ezért, a biztosra vett román támadásra válaszul, egészen a keleti front közel 67kerüléséig tervezett egy dél-erdélyi offenzívát. Ennek biztosítása érdekében a honvédségnél már 1940-ben széles körű szervezési és kiképzési változtatásokat terveztek. Az elképzelésekből kitűnik: az ezeréves határok megerősítésével kívántak lehetőséget teremteni arra, hogy adandó alkalommal, más határszakaszon súlyt képezve, a magyar honvédség megtörhesse a román haderőt.
Az erődítés elméleti kérdéseinek tisztázása rendkívül fontos feladat volt; a korábbi sémákat nem alkalmazhatták, hiszen olyan időszakban kellett új erődrendszert kiépíteni, amikor az addig kiépítettek mind kudarcot vallottak. Más azonban az elmélet és más a gyakorlat. A katonai felső vezetéssel és az ország politikai vezetésével először azt kellett megértetni, hogy a folyó háborúban az erődítések kudarca nem harcászati és haditechnikai okokra, hanem a rossz elméleti megközelítésre vezethető vissza. Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Ennek az álláspontnak a vezéregyéniségei elsősorban a Haditechnikai Intézet erődítéssel foglalkozó szakemberei voltak. Közülük is kiemelkedett a magyar erődrendszer megálmodója, Hárosy Teofil hadiműszaki törzskari ezredes, aki egyszerű szavakkal, mindenki számára érthetően fejtette ki ezt a valójában bonyolult kérdéskört, és meg tudta győzni környezetét és a katonai vezetést az erődrendszer kiépítésének fontosságáról.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir