Bástyák és árkok
Bástyák és árkok
A gyakorlatban egyre inkább bebizonyosodott, hogy a várfalaknak, főként a bástyáknak sokszögűeknek kell lenniük, mert csak így volt megoldható a falaknak és a várárkoknak tűzfegyverekkel való oldalazása. Az új tüzérségi erőd központi létesítménye a bástya lett, amely a tömör fal elé ugrott és mind azt, mind a szomszédos bástya homlokzatát ágyútűzzel védte, kiküszöbölve minden holtteret. Az ék alakú bástya először a XV. századi Itáliában jelent meg: a genovai mérnökök által 1497-ben épített sarzenellói bástya a legrégibb, mindmáig fennálló ilyen típusú építmény.
47ÁGYÚK ELHELYEZÉSE A RONDELLÁBAN, XV-XVI. SZÁZAD
1. Védőfal, földtöltéssel szélesítve
2. Várárok
3. Rondelle előtere, erődítmény
Kazamata, lövegszín, raktár
5. Várudvar
48TÜZÉRSÉG ELHELYEZÉSE
A TÖBBSZÖGŰ BÁSTYÁS ERŐDÍTÉSI RENDSZERBEN
(XVI. SZÁZADI OLASZ ISKOLA)
1. Olasz bástyák; 2. A bástyák homlokzata [mellvéd és földsánc]; 3. Kőfal [cunette vagy ravellin]; 6. Fedett út; 7. A vártér belső lejtője; 8. Belső tér [várudvar]; 9. Feljárat a fedett útra, illetve a gyalogság lőállásához; 10. Sánckarósor [mesterséges zár]
A bástya hamarosan a „tüzérségi arcvonal” legjellegzetesebb építményévé vált. Klasszikus formájában vizesárok övezte, azon kívül pedig enyhe lejtésű rézsű húzódott előtte. A magas kőfalak helyét kővel, esetleg téglával burkolt, vagy fűvel borított tömör földsáncok foglalták el. Az ellenség felől keveset mutatott, mert a mellvédet éppen csak annyira emelték a környező terep fölé, hogy az ágyúk tüze végigsöpörhessen 49a rézsűn. A bástyák védelmére és az ellenség távoltartására további védőállásokat építettek, melyek közül a két bástya között az árokban elhelyezett háromszögű, kiugró sáncmű, a pajzsgát (ravelin) volt a legfontosabb.
A tüzérség alkalmazása, valamint az új erődítési rendszerek módosították az ostrom technikáját is, amely szintén komoly műszaki munkálatokat követelt. A XV–XVI. században a változások még nem voltak jelentősek. Mivel a tüzérségi technika még eléggé kezdetleges volt, az ostromhoz pedig sok élőerőre volt szükség, a hadvezérek inkább a blokádot választották, mint az általános rohamot. Egy blokád akkor vált teljessé, amikor megépítették a belső, majd a külső, úgynevezett ellenerődítési vonalat is.30 Az erődítési vonal védelmi építményeit elsősorban az ostromtüzérség tüzelőállásai és az ágyúkat oltalmazó mellvédek (vesszőből font, földdel megtöltött kosarak) képezték. E vonalak megépítése után került sor a „fokozatos támadásra”: a bástyák felé közelítő árkokat ástak, melyek lehetővé tették, hogy a rohamozók fedetten jussanak a falak előterébe.
30 A belső ellenerődítés a várőrség kitöréseit, valamint a vártüzérség hatásos tüzét, a külső ellenerődítés a felmentési kísérleteket volt hivatva elhárítani.
Miután az ostromütegek lerombolták a mellvédeket és rést ütöttek a falakon, az árkokban gyülekező rohamcsoportok a réseken át betörtek a várfal mögé. Az ostrommunkákhoz tartozott még az aknatelepítés is, amivel a várfalakat, vagy a bástyákat igyekeztek megbontani.
A tűzfegyverek elleni védelem követelménye a katonákat a terepmélyedések, fák, kerítések, árkok kihasználására ösztönözte. Később már maguk ástak árkokat, készítettek mellvédeket, fapalánkokat, hogy azok mögött találjanak oltalmat. A tábori erődítések ilyesfajta építményeit kezdetben még egy vonalban, mélység nélkül telepítették.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
