Coboly
Coboly (Mustela zibellina L.), a ragadozó emlős állatok közé tartozó menyétfélék családjának egyik faja, mely 58 cm. hosszura nő és farka 17 cm. hosszu. Feje kup forma, lábai hosszuak, fülei, talpai nagyok. Bundájának szine igen változó, majd sárgásbarna, majd sötétbarna, néha kékesbe játszó füstbarna. Szőre tömötten áll, selyemfinom. Hazája Szibéria és Közép-Ázsia, de itt száma a nagyban való vadászat miatt nagy mértékben csökkent s jelenben csupán Szibéria keleti tartományainak hegyei között tenyészik tömegesebben. Kiválóan a vizek partjain szeret tanyázni és mókusokra, nyulakra meg madarakra vadászik, de eszik növénymagvakat, gyümölcsöt és mézet is. Zsákmánya után csupán éjjel jár, mig nappal faodvakban tanyázik. Januárban párosodik és a nőstény 2 hó mulva 3-5-öt fiadzik. Bundája fénye és selyemfinomsága miatt igen keresett s már a régiek is nagyra becsülték; annál értékesebb, minél nagyobb mérvü az egyféle szinüsége. A legjobbak azok, amelyeknek háta feketés, nyaka és oldalai vörhenyes gesztenyebarna, torka szürke, arca szürkével kevert fekete, fülei fehéres szürkék vagy világos barnán szegettek, de legbecsesebbek mégis a kékesbe játszó füstbarna szinüek. Vadászatuk októbertől december elejéig tart, rendesen csapdákkal, vagy hálókkal fogják, és ritkán lövik, mert az esetben bundáját nagyon megsértik. Szibériában az adót több helyen cobolybundával fizetik s az egyes bundák ára a minőség és különösen a szin szerint 20-300 frtig váltakozik. Az É.-Amerikában élő amerikai C. (M. americana) és a pekán C. (M. Pennantii) bundája már nem oly finom szőrü s ezért nem oly keresett és drága. A C. bőrök száma kereskedésben évenkint 200 ezerre tehető s ezek Szibériából, Észak-Khinából és Észak-Amerikából kerülnek ki. Az iparban prémnek, gallérnak, kucsmának és bundabéllésnek használják.
