rontás másra hárítása: a →rontás eredményének tulajdonított bajok közül főleg a bőrbetegségek (leginkább lábon lévő fekélyek, sebek) egyik, még a 20. sz.-ban is országszerte általánosan elterjedt gyógymódja volt. Leggyakoribb formája: különböző gyógyhatásúnak tartott szerekkel készült fürdőben (→fürdés) lemosták a beteg testrészt; majd a főzetet a →keresztútra vagy más olyan helyre öntötték, ahol valaki beleléphetett. Leginkább különböző →hüvelyeseket főztek össze, de előfordult köles, búza, árpa, gyógyfüvek, széna stb. főzete is. A kiöntött főzet neve általában rontás, ezenkívül öntés (Dunántúl), tétemény (D-Alföld), csinálmány (Erdély). Gyakori volt e célra alkalmasnak ismert tárgyakkal a beteg bőrfelület megérintése, megdörzsölése, megkerekítése, majd a tárgy keresztútra vagy más olyan helyre dobása, ahol valaki hozzáérhetett, felvehette. E célra használt eszközök: alma, pénz, ruhadarab, szalag, fésű stb.; továbbá a →rontó bábu. A hit szerint a rontás arra hárul át, aki a kiöntött folyadékkal, eldobott tárgyakkal legelőször érintkezésbe kerül. Ennek megfelelően elterjedt volt a hit, amely szerint óvakodni kell a – főleg a keresztúton – talált tárgyak megérintésétől. A nyelvterület D-i részén a tétemény kiöntését természetfeletti lények, a →szépasszonynak is tulajdonították; ennek megfelelően átvitt értelemben is használták a „szépasszonyok táljába lépett” kifejezést, bármilyen baj, de főleg a láb bőrfelületén keletkezett bajok esetén. – Irod.Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (Bp., 1940).
Pócs Éva
Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Vyhledávejte v největším digitálním archivu novin ve východní Evropě, který obsahuje časopisy, vědecké časopisy, týdeníky a deníky.