persely, buksza
persely, buksza: többnyire gömbölyű formájú, tetején kis csúccsal, oldalt nyílással ellátott cserépedény. De lehet gyümölcs, körte-, almaformájú és van figurális (asszonyi alakot, malacot utánzó) forma is. A gömbölyű persely többnyire mázatlan, de lehet mázas is. A figurális persely mázas, egyedi készítmény. – A nagyjából gömbölyűre korongolt persely elődei Aquincum területéről is előkerültek, de találtak római perselyeket Franciao.-ban, Németo.-ban és Ausztriában is. A legegyszerűbb középkori perselyek is ezt a formát őrzik. – Majdnem mindegyik fazekas központunkban készítették. Ma is készítenek Tatán gömbölyű, mázatlan, vörös → földfestékkel díszített perselyeket. – Irod. Körmendi Géza: A tatai fazekasság története (Komárom, 1964); Héjjné Détári Angéla: Régi perselyek (H. n., 1965).
Baloldalt: menyasszony alakú persely (Mezőtúr, Szolnok m., 19. sz. második fele). Jobboldalt: asszony formájú persely (Csákvár, Fejér m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Disznóformájú persely (Szeged, 20. sz.). Bp. Néprajzi Múzeum
Gömbölyű, „csecsalakú” cseréppersely, maga felületén vörösfestéssel (Tata, Komárom m., 20. sz.). Bp. Néprajzi Múzeum
Persely
„Pénzes Panna”. Lelőhelye: Mezőkövesd, készítőhely: Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 19. sz. közepe) Magántulajdon
István Erzsébet
