kötözőbot
kötözőbot: egyik végén kihegyezett vagy hegyes vassapkával ellátott, 70–120 cm hosszú, sima karó, a kévekötés segédeszköze. Kévetartó bot, támasztó bot elnevezése is ismert. Kötözéskor a kévének összerakott markok mellé tűzik, hogy a gabona szét ne csússzon és kötésük könnyebb legyen. A kötözőbot mint az → aratás segédeszköze a sarlós aratás kései időszakában (19. sz.) alakult ki a tiszta, veszteségmentes aratásra törekvés során (a Dunántúl nagyobb részén, a Felföld és az Alföld néhány pontján). Ennek érdekében kötöttek nagy s jól rendbe szedett, szoros kévéket is. Az e munkát segítő kötözőbot a zsúpkészítésből kerülhetett át a mezei munkára, ahol viszont nehézkessége hamar nyilvánvalóvá vált. A kötözőbot a paraszti újító kísérletek egyik produktuma – közvetlen a kaszás aratás elterjedése előtt – a hozzá több helyen kapcsolódó kéveverő fával és tapsoló bőrrel együtt. – Irod. Takács Lajos: Az ormánysági kötözőbot (Népr. Ért., 1964); Takács Lajos: A kötözőbot Magyarországon (Ethn., 1969).
Takács Lajos
