hasura
hasura: zsúpból, gyékényből, nádból, kóróból font göngyöleg, amelyet a kertészetekben → melegágyak és üvegházak betakarására használnak hőszigetelés céljából. A hasura szerb-horvát eredete, mely valószínűleg a dohánytermesztési szakismeretekkel került a magyar nyelvbe. A török lakáskultúra elengedhetetlen tartozékát, a gyékénytakarót a Balkán nagy részén az enyhe éghajlat miatt nem kellett kertészeti célra használni. Ilyen irányú alkalmazására valószínűleg É-Szerbiában vagy a magyar Délvidéken került sor. A hasura szó az Alföld déli és középső részein otthonos a tájnyelvben. Szélesebb körű elterjedése a századfordulótól fellendülő paraszti kertészkedésnek köszönhető. – Irod. Somogyi Imre: Kertmagyarország felé (Bp., 1942); Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon (Bp., 1964).
Kósa László
