áttört bútor
áttört bútor: olyan bútor, amelynél a felület egy részét nagyobb kiterjedésű, ornamentális áttörés díszíti. A magyar népművészetben az áttört bútor a 18. sz.-tól mutatható ki. Leggyakoribb az áttörés a → székek és a → padok támláján. A → tékáknak és a falitükröknek (→ falitükör) főként az oromrészén fordul elő, a tükröknél esetleg az egész külső keret áttört. Elvétve előfordul még áttörés ágyvégen, bölcsőn, asztal káváján, pohárszéken, polcon, tálasfogason. Áttört bútor úgyszólván minden vidéken, ill. népi bútorstílusban készült, nagyobb általánosságot azonban csak a 19. sz. második felében kibontakozó → palóc áttört bútornál kapott, melynek ez a fő jellemzője. Míg általában közvetlenül a bútorfelületet szokás díszesen áttörni, a palóc áttört bútornál az áttörés egy vagy több kisebb, külön megmunkált deszkalapra került, amit keretlécek közé foglaltak. – Mo.-on a régiesebb felfogásban faragott áttört bútor áttörése szigorúan merőleges a díszített felület síkjára, de egyébként is jórészt csak a kivágások szélét gömbölyítették le. Az áttört bútor díszítéséhez rendszerint színes festés társult. – Az áttörés ritkábban geometrikus díszítésű, inkább → növényi ornamentikát mutat. A palóc bútorokra jellemző az → emberábrázolásos áttört dísz. Különösen a cserépfalusi tányéros polcok korlátjain fordul elő a díszítőelemként alkalmazott áttört felirat. – Irod. Domanovszky György: Népi bútorok (Bp., 1964); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).
1. Szék (Egyek, Hajdú-Bihar m., 1840-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum
2. Áttört támlájú szék, színes festés nyomaival, N. Beretzki Katalin felirattal (Veszprém m., 1785) Bp. Néprajzi Múzeum
3. Áttört támlájú szék, színes festés nyomaival, N. Beretzki Katalin felirattal (Veszprém m., 1785) Bp. Néprajzi Múzeum
4. Pad áttört támlájának részlete (Nógrád m., 1889). Csábrádi József műve. Bp. Néprajzi Múzeum
5. Pad (Tótkomlós, Békés m., 19. sz. első fele). Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum
6. szék (Magyargéc, Nógrád m., 20. sz. eleje). Bp. Néprajzi Múzeum
Áttört padtámla részlete (Karancskeszi, Nógrád m., 1902). Lőrinc Pál műve. Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
