Vulgáta, Vg: a Bibliának az a lat. szövege, amely a ® Vetus Latina néven ismert lat. szövegek sokaságát a 7–8. sz.-tól végérvényesen háttérbe szorította. Létrejötte Szt Jeromos († 420) nevéhez fűződik. 383: Jeromos kiadta az általa revízió alá vett ev.-okat. Az ólat. előzményekből mindenekelőtt a „Ny-i” gör. szövegből belekerült olvasatokat iktatta ki, ezenkívül azonban – a Damazusz pápának ajánlott előszóban olvasható fejtegetéseitől eltérően – számos helyen stilisztikailag is módosította a szöveget. Az ÚSz második részében a ~ egészen más jellegű. Ez is átment ugyan bizonyos revízión, de a stilisztikai változtatások elenyészők. Ugyanakkor a revízió sokkal következetesebbnek látszik, mint az ev.-okban. Minthogy az eltérések ilyen nagymérvűek, ezt a munkát nem tulajdoníthatjuk Jeromosnak. Az ÚSz 2. részének a ~ szövegében – az ev.-októl és az ÓSz-től eltérően – nincs Jeromostól származó előszava. Ezenkívül biztos bizonyíték (terminus ante quem) a ~nak Pál leveleit és a Katolikus leveleket felölelő részére, hogy Pelagius használta őket (Pál-kommentár, a 410 előtti időből). – Az ÓSz héb. szövegét Jeromos 390-től fordította. A lat. szöveg tört.-ében., amely eddig a ®Hetvenes fordításhoz igazodott, ezzel döntő fordulat állt be, ha erős ellenállásba ütközött is. Jeromos stilisztikailag is gyakran módosította a korábbi szövegeket, különösen az elbeszélő jellegű részekben. Fordításával több helyen újra kiemelte az elmosódott messiási vonatkozásokat. – A zsoltároknak Jeromos héb.-ből készített fordításával (Psalterium iuxta Hebraeos) szemben a Karolingok korában lezajlott reformok után az a szöveg került előtérbe, amelyet Jeromos a LXX hatnyelvű szövege (® Hexapla) alapján helyesbített (Psalterium Gallicanum). Jeromos már korábban, amikor még Rómában élt, revízió alá vette a zsoltárokat; ezt – helytelenül – azonosították az ólat. Psalterium Romanummal (®Zsoltárok könyve). A Hexapla alapján javított szövegből a zsoltárokon kívül teljesen csak Jób és az Én maradt még fenn. Több könyvet Jeromos nem dolgozott át: Bölcs, Sir, Bár, 1–2Mak; ezeket a ~ a Vetus Latina szövegében tartalmazza; ugyanakkor – a héb. ® kánontól eltérően – Judit és Tóbiás kv.-ét lefordította Jeromos, Eszt és Dán gör. kiegészítéseit pedig ezeknek a kv.-eknek a végéhez csatolta. – A középkori ~nak számtalan változata keletkezett; ezekben egymástól nagyon eltérő tendenciák érvényesültek. A jó szövegeken kívül olyan változatok is elterjedtek, amelyekben a ~ szövege erősen összekeveredett a Vetus Latinával. Bizonyos hitelességre törekvés csak a Karoling-korban figyelhető meg. Alkuin szövegét nem tekinthetjük a Nagy Károlytól elrendelt „birodalmi bibliá”-nak, vsz. csupán egyike azoknak a szövegeknek, amelyek annak jegyében készültek, hogy Nagy Károly kifejezetten sürgette a Biblia helyes szövegének helyreállítását. Ebben a korban valójában csak az Orléans-i Theodulf bibliáiban fennmaradt szöveg tekinthető tudományos igényűnek, bár megítélése terén az idők folyamán eltértek a vélemények; hatását a ~ra korábban lebecsülték. A Bár Theodulf szövegében került a ~ba. Egyébként lényegében Alkuin szövege szolgált alapul a párizsi egyetem szövegéhez, amely a középkorban irányadónak számított, és amelyen az első nyomtatott kiadások is alapszanak. – A Trienti zsinat (1546) a ~t autentikusnak nyilvánította, és elrendelte egy hivatalos kiadás előkészítését. A Caraffa bíboros által vezetett bizottság jó kéziratokat vett alapul, de V. Szixtusz más kiadást készített elő, amely ismét a párizsi szöveghez állt közelebb. A Sixtinát (1590) a pápa halála után bevonták, és VIII. Kelemen pápa idején (1592) a tőle nem sokban különböző Sixto-Clementinával váltották fel. Az ÚSz ~-szövegének oxfordi kritikai kiadását (1889-től) elsősorban H. J. White († 1934) alakította ki; a fő források: F (Fuldensis, 547), A (Amiatinus, 8. sz. eleje), G (Sangermanensis, 9. sz.), valamint az ev.-ok tekintetében Z (Harleianus, 6. sz.). – X. Piusz pápa a bencés rendet bízta meg (1907) a ~ kritikai kiadásának elkészítésével; ® Neovulgáta. – Kiadások: J. Wordsworth–H. J. White–H. F. D. Sparks: N. T. latine secundum editionem S. Hieronymi… (Oxford 1889–1954). – Biblia Sacra iuxta latinam vulgatam versionem adiuvantibus B. Fischer OSB, I. Gribomont OSB, H. F. D. Sparks, W. Thiele recensuit… R. Weber OSB (Stuttgart).
Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!
Vyhledávejte v největším digitálním archivu novin ve východní Evropě, který obsahuje časopisy, vědecké časopisy, týdeníky a deníky.