TAPASZTAL
TAPASZTAL, (tap-asz-t-al) áth. m. tapasztal-t. Eredeti, tulajdon, szoros ért. annyit tenne, mint tapintva, vagy tenyerét tapasz gyanánt bizonyos testre téve észlel, megérez valamit. „Megtapasztalom melleden rózsádat.“ Népdal. (Kisfaludy társ. gyűjt. 1846. évben. 67. lapon). „Egyébaránt is ennyi sok fogyatkozásban legyenek országunknak végházai.... kézzel tapasztalhatja minnyájon kegyelmetek.“ Gr. Eszterházy M. Nádor. (Történelmi Tár. VIII. K. 88. lap). V. ö. TAPASZT. Azonban a bevett szokás széles értelemben használja, s am. saját bel- és külérzékei által valamely dolognak tudomására jut, észrevesz valamit. E szerint tapasztalunk nem csupán érintés, hanem látás, hallás, szaglás, izlés és belérzékek által is. Aki sokat utazik, sok emberrel társalog, az sokat tapasztal. Azt tapasztaltam róla, hogy szeret iddogálni. Ha még egyszer tapasztalom, hogy káromkodol, legott elbocsátlak. Ezt ne tapasztaljam többé.
Azon aszt, eszt képzőjü igék osztályába tartozik, melyek al, el toldalékképzőt vesznek föl, mint: vigaszt-al, maraszt-al, magaszt-al, nyugaszt-al (nyugosz-tal), engeszt-el. Ezekben a két alak, olykor némi eltéréssel, rokon jelentésü így a tapaszt és tapasztal régebben közelálló jelentésüek voltak, de újabb korban értelemkülönbség van közöttük.
