SZIROM
SZIROM, (szir-om) fn. tt. szirm-ot, harm. szr. szirm-a. 1) Festett irhabőrből hasított szalag, melylyel a szűcsök a bundákat és ködmönöket, továbbá a szijgyártók az ostorokat, korbácsokat stb. kiczifrázni szokták. Zöld, piros, kék szirom. Szirommal kivarrott ködmön. 2) A virágok nemző részeit keritő bokrétának különféle szinű egyes levelkéje (petalum). 3) Átv. szalaghoz hasonló, repedékes vonalak az olvadás után megfagyott hónak fölszinén: máskép: szirony v. szilony.
Eredetére nézve, mennyiben a magyarból elemezhető, l. SZÍJ. Egyébiránt eléjön a persában is: szírum (corium album, asperum, es quo balteos conficiunt et quo alligandis avibus venaticis utuntur. Vullers); a mongolban egyszerüen szur am. szíj (courroie).
