SUHOG
SUHOG, (suh-og) önh. m. suhog-tam, ~tál, ~ott. Suh hangot adva mozog, megy, esik, száll stb. Suhog az eső, a patak. Suhog a forró víz az üstben. Suhog a vessző, ostor, ha a légben sebesen mozgatják. Suhog a selyemruha.
„Suhog a szél, remeg a fa.“
Népdal.
„Ki jő az éj lakába
Suhogva, mint a rém?“
Suhogva, mint a rém?“
Vörösmarty.
Gyöke a hangutánzó suh.
