KÖRKÖRÖS
KÖRKÖRÖS, (kör körös) ösz. mn. A körkörnek alakját viselő, azaz hosszukás kerek, monyorú kerek. A bujdosó csillagok körkörös vonalban teszik meg útjaikat. Körkörös mértani alak. (Ellipticus). A növénytanban az olyan levélnemü szervről mondják, melynek mindkét vége csaknem egyenlően van elkerekedve, azonban olyan hosszukás köralak, mintha két központtal két kör volna benne leirva, ilyen levele van, pl. a kökényszilvafának. (Gönczy Pál).
