Lhasa apso.
Lhasa apso.
Neve eredetéről többféle feltételezés van: az egyik szerint a tibetiek ezt a kutyát Apro Seng Kye-nek (ugató oroszlánkutyának) nevezték; egy másik alapján az apso a tibeti kecske v. kecskeféle szóból, a rapsóból származik. Lhasza Tibet fővárosa volt.
Vidám, kiegyensúlyozott, magabiztos kutyácska. Idegenekkel szemben meglehetősen tartózkodó, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Szőrzete ugyan hosszú, de nem olyan földet söprő, mint a si-cu bundája. (Évtizedekig a ~t és a si-cut összetévesztették.) Feje testéhez viszonyítva meglehetősen nagy, erős szakállal és szemöldökszőrzettel ellátva. Koponyája mérsékelten keskeny, orrháta egyenes, stopja (» Arcorri hajlás) kifejezett, orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, értelmes tekintetű. Füle lecsüngő, hosszú szőrrel borított. Nyaka erőteljes, háta hosszú, ágyéka széles. Végtagjai rövidek, párhuzamos állásúak, mancsa kerekded, ujjai zártak. Farka magasan tűzött, visszahajlik a hátára, de az is előfordul, hogy kunkorodik, végén a szőrzet bojtszerű. Szőrzete sűrű, hullámos, hosszú, merev szálú, nyakán sörényt alkot. Színe sárgásbarna, vörösessárga, sötétszürke, palaszürke, fekete, fehér, barna, ill. többszínű. Marmagassága 25-28 cm; testtömege 5-7 kg (1. 81. színes fénykép).
Egy "jól fésült" lhasa apso
Lhasa apso
