I.
I.
A hatvanhetes bizottság 1866. deczember 17-dikén gyűlt ismét össze. Deczember 18-dikán abban állapodott meg, hogy üléseiben jelen lehessenek a képviselőház tagjai és az országgyűlési gyorsirók is, az utóbbiaknak megengedtetvén, hogy a tárgyalásokról a hirlapoknak tudósításokat adhassanak.
A bizottságnak 1867. január 28-dikán tartott legközelebbi ülésében Tisza Kálmán, azon társai nevében is, kik az albizottság kisebbsége véleményét* aláírták, kijelentette, hogy «nem szándékozván a kölcsönös capacitatiónak útját állani», a kisebbség indítványát visszavonja. Andrássy 218Gyula gróf elnök kérdésére, vajjon a bizottság átalánosságban kiván-e hozzászólani albizottságának javaslatához,* vagy mindjárt szakaszonkint akarja-e azt tárgyalni, fölszólalt Nyáry Pál és indítványozta: mondja ki a bizottság hogy «ezen egész tárgy akkorra halasztassék, midőn a fejedelem alkotmányunkat visszaállítván, a felelős magyar miniszterium javaslatot terjesztend elő az 1849-diki törvényekre vonatkozó változtatásokra nézve». Bónis Sámuel az indítványt ezen szavakkal támogatta: «Minthogy a ház többször kijelentette, hogy tökéletes restitutio előtt ezen törvényhozás törvényeknek se módosítására, se revideálására jogosítva nincs, s ebbeli határozatát mindez ideig nem változtatta: én Nyáry Pál indítványát pártolom.
L. Deák Ferencz beszédei III. k. 564-dik lapját.
L. Deák Ferencz beszédei III. k. 554-dik lapját.
Deák Ferencz: Minthogy a ház többször kijelentette, hogy alkotmányunk helyreállításáig nem lesz oly állapotban, hogy törvényeket hozhasson, törvényeket megváltoztasson; de ugyanakkor, midőn ezt kijelentette, a túlsó fél indítványának elvetésével azt is elhatározta, hogy ezen bizottság munkálkodását folytassa: Nyáry Pál indítványát nem pártolom.»
