Ekkor az Úr felelt Jóbnak a viharból, és így szólt:
Világra szóló tervemet ki homályosítja el oly szavakkal, amelyekből hiányzik a tudás?
Nosza, övezd föl, mint a hős, a derekadat! kérdezni szeretnélek, világosíts fel!
Mikor a földet alkottam, hol voltál? Mondd csak meg, ha egyszer oly nagy a bölcsességed!
Ki határozta meg méretét? Hisz tudod! És ki feszített ki rá mérőzsinórt?
Mibe eresztették sarokpilléreit, és a szegletkövét ki illesztette be,
amikor ujjongtak a hajnalcsillagok, s amikor lelkendeztek az Isten fiai?
Ki zárta el kettős kapuval a tengert, amikor felszökellt az anyaölből,
s ruhául megalkottam neki a felhőket, és bepólyáztam a felhők homályába,
amikor meghúztam a határvonalat számára, és gátat építettem, meg kettős kapukat?
Mondtam neki: „Eddig jöhetsz, de tovább nem! Ezen a helyen törjön meg hullámaid gőgje!”
Adtál életedben parancsot reggelnek? Jelölted már ki hajnalpírnak helyét,
hogy zárja le szegélyként a földnek szélét, s a gonosztevőket kergesse el róla?
Olyan lesz, mint az agyag a pecsét alatt, s úgy elszíneződik, mint egy ruhadarab.
A gonosztevőktől megtagadják fényét, a már fölemelt kar két darabra törik.
El tudnál jutni a tenger forrásához, sétáltál-e már a tenger fenekén?
Mutatták már neked a halál kapuit, s láttad-e már az alvilág kapusát?
Fel tudod fogni a föld egész terjedelmét, valld csak meg őszintén, érted-e teljesen?
Melyik út visz oda, ahol a fény lakik, és a sötétségnek hol a lakóhelye,
hogy elkísérhetnéd őket otthonukba, s hazavezethetnéd őket a házukba?
Ezt te jól tudod mind, hisz akkor születtél, s nagy a te életed napjainak száma!
Voltál-e a hóval töltött tárolóknál, láttad-e valaha a jégeső pajtáit,
miket fenntartottam szükség idejére, a harc és háború napjaira?
Melyik út visz oda, hol a fény osztódik, amikor szikrákat bocsát le a földre?
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és ki nyitott utat a viharfelhőnek,
hogy oda is essék, ahol ember nincsen, s a pusztaságra, ahol nem lakik ember,
hogy így jóllakhasson vadon és sivatag, és a pusztaságban zöld növényt fakasszon?
Vajon van-e az esőnek apja, és a harmatcseppet ki hozhatja létre?
Kinek az öléből keletkezik a jég? Hát az égnek derét ki hozta világra?
A víz kőkeményre sűrűsödik össze, és összehúzódik a tenger felszíne.
A Fiastyúk szálait te fűzted össze, s a Kaszás bilincseit te lazítottad fel?
Te határoztad meg a hajnalcsillag keltét, s te vezeted a Medvét fiaival együtt?
Tudsz-e valamit a mennybolt törvényéről, uralmát a földön te határozod meg?
És ha a felhőkig fölemeled hangod, szót fogadnak-e neked az áradó vizek?
Szavadra útnak indulnak-e a villámok, s mondják-e neked: „Nos, már itt is vagyunk!”?
Az íbiszbe vajon ki ad bölcsességet, s kinek köszönheti értelmét a kakas?
Ki olyan bölcs, hogy a felhők számát tudná? És az ég tömlőit ki tudja megnyitni,
mikor szilárd röggé keményedik a föld, s keményen egymáshoz tapadnak a hantok?
Nőstényoroszlánnak te hajtod a zsákmányt? S az oroszlánkölykök éhét te csitítod,
amikor vackukon a földre lapulnak, és a bozótban fekve leskelődnek?
Avagy a hollónak ki ad táplálékot, amikor fiai Istenhez kiáltanak, és felágaskodnak, mert nincs, mit egyenek?