1944. október 15.–1945. április 26-ig
Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete, majd a német segédlettel hatalomra juttatott Szálasi Ferenc nyilas kormányának uralma meggyorsította az ország helyzetének romlását. A M. kir. Honvédséget, légierőt és a légoltalmat alárendelték a megfelelő német szervezeteknek, és még az addigi látszat önállóságukat is feladva, a német hadseregcsoport, hadsereg- és seregtestparancsnokok irányítása alá helyezték őket.
A magyar királyi légoltalmat néhány nap alatt német mintára átszervezték. „A légoltalom a légierők keretei közé került. A M. kir. Légierők parancsnoka egységesen parancsnokol a repülőerők, a légvédelmi erők és a légoltalom országos szervezete felett.” Ezért megszüntették a HM VI. (légoltalmi) csoportfőnökséget. A két osztályát – a 35-öst és 36-ost – egy légoltalmi ügyosztályba vonták össze, és a Légoltalmi Ligát „a háború idejére” alárendelték a minisztériumnak. „A Nemzetvezető a légierők parancsnokává és egyúttal a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnökévé vitéz nemes Justy Emil vezérezredest nevezte ki, és így ő az új vezetője a magyar légoltalomnak is.” Szurmay vezérőrnagyot leváltották.
Az arcvonal közelsége és az így állandósult légi tevékenység miatt lehetetlenné vált, hogy minden esetben központilag jelezzék az ellenséges légi kötelékek közeledését. A riasztási idő néhány percre csökkent, ezért a honvédelmi miniszter felhatalmazta a városok, ipartelepek légoltalmi parancsnokait, hogy a központi jelzésektől függetlenül, saját hatáskörükben elrendelhetik a légoltalmi jelzéseket (pl. a légiriadót.)
Az október 15-e utáni eseményeket, illetve a légoltalom tevékenységét szinte lehetetlen pontosan nyomon követni. Az ország keleti felén gyors iramban tört előre a Vörös Hadsereg. Az angol–amerikai, illetve a szovjet légierők tevékenysége gyakran átfedi egymást, és bár van a Szovjetunió és a szövetségesek között egy megállapodás, hogy az Egyesült Államok hadászati bombázói a támadó Vörös Hadsereg előtti 300 kilométeres sávon belül – az esetleges tévedések elkerülése végett – nem hajtanak végre bombatámadást, a gyakorlatban ezt nem tartották be. A magyar légoltalmi jelentések – ha egyáltalán készítenek – csak a légitámadások eredményeit rögzítik, nem választják szét a bombázóerőket. A Hadiipari Bombakárügyi Bizottság (HABOB) a továbbiakban már nem folytat érdemi értékelést, az ország megszállását követő felmérések pedig általában nem különböztetik meg, hogy a károkat a szárazföldi, vagy a légi harccselekmények, esetleg a nyilasok, vagy a németek pusztításai okozták. Csupán a helyzetet regisztrálják. Így a továbbiakban mi is gyakran csupán az események, tények rögzítését végezhettük. 1944. október közepétől a Magyarország feletti légi háború új színfoltja, hogy az ország városait, vasúti létesítményeit támadó légierők közé feliratkozott a magyar és német légierő is. Kisebb-nagyobb kötelékeik mind az év hátralevő hónapjaiban, mind 1945 elején sorozatosan támadták a Vörös Hadsereg által elfoglalt területeken lévő célpontokat, például Szegedet, Békéscsabát és még sok más helységet. Például csak Békéscsabát négy német (magyar?) légitámadás érte; 1944. október 6-án, (6 halott) majd november 1-jén, 4-én és 19-én. E három támadás során hatan vesztették életüket. Több támadás érte Békést, Orosházát, Szarvast, Mezőberényt, Tótkomlóst és még sok más várost, községet is, összesen 60 halálos áldozatot okozva. Könyvünkben a német és magyar támadásokkal nem foglalkozunk, mivel a téma még további és részletes – elsősorban szovjet – levéltári kutatást igényelne.
A 15. AAF következő támadása 1944. október 17-én érte az országot. Több mint 330 bombázó repült a sziléziai olajfinomítók felé, hogy a 14-én rossz időjárás miatt félbemaradt támadást befejezze. Az időjárás most sem volt megfelelő, és a Blechhammer, Odertal műbenzinlepárlónak szánt bombák Bánhida, Nagykanizsa, Szombathely, Strass és Graz vasúti pályaudvaraira hullottak. Mind Nagykanizsára, mind Szombathelyre pontosan célzott bombaszőnyegeket vetettek, mindkét pályaudvar súlyosan megrongálódott.
798 Carter–Mueller: I. m. 476. old.
A 101. vadászezred I. osztálya azt a feladatot kapta: ha Veszprém megyében elrendelik a légi riadót, a készültségi gépek szálljanak fel. Ezt követték a mindent összezavaró kiegészítő parancsok. Előbb startkészültséget rendeltek el, majd a vadászgépek fedezékbe rejtését, közben pedig befutott a bevetési parancs. 14 magyar vadászgép oldalhátszélben szállt fel, ezért közülük három felszállás közben összetört. A 11 magyar vadászgép 55 percig körözött a veszprémi repülőtér fölött 3000 méter magasságban, majd leszálltak úgy, hogy amerikai repülőgépeket nem is láttak.
21-én 104 db B–24-es Győr és Szombathely vasúti pályaudvarait és Almásfüzítő olajfinomítóit, valamint Ipolyság vasútállomását bombázta. A 82. FG 36 db P–38-as 204gépe 10 óra 00 perctől 11 óra 05 percig alacsonytámadást intézett a Miskolc környéki és attól nyugatra lévő vasútvonalak ellen. Füzesabony, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Ózd, valamint a Kál, Verpelét, Recsk, Salgótarján vonal vasútállomásain és a nyílt pályán mozdonyokat semmisítették meg, vasúti kocsikat gyújtottak fel. További mozdonyokat tettek üzemképtelenné Edelény, Tápiósáp, Szalkszentmárton, Diósjenő, Berkenye állomásokon és Pusztaszabolcs közelében a nyílt pályán.
14 óra 30 perckor a 325. FG 12 db Mustangja a szombathelyi repülőteret támadta, és 37 db repülőgép megsemmisítését könyvelte el. A börgöndi repülőteret 14 óra 25 perctől lőtte 11 db Mustang, és 20 repülőgép megsemmisítését jelentették. John Gaia főhadnagy 14 óra 30 perckor egy alacsonyan szálló Ju–88-ast is lelőtt. A légvédelmi tüzérség G. Johnson hadnagy 44 13477 számú, P–51D gépét eltalálta, a hadnagy ejtőernyővel elhagyta zuhanó gépét.
Győrben „az É–D-i irányból támadó gépek első hulláma a város keleti részén, a Győri Hengermalomtól kiindulva, a teherpályaudvaron át a Vagongyár sarkáig terjedő területet – a Győri Textilipari Rt. gyártelepét is belefoglalva bombázta. A 2. hullám a Szent György tértől É-ra eső, valamint a Kálvária és Attila utcák által határolt lakónegyedet a személypályaudvaron át a Honvéd ligetig bombázta”. Bombakár érte a személypályaudvart, a rendező pályaudvart, a Gyári Textilműveket és a Vagon Gyárat. A bombázás során hárman meghaltak hatan pedig megsebesültek.
Szombathely pályaudvara ismét megrongálódott a támadás során.
Almásfüzítőről nincsenek magyar veszteségadataink. A bombázásról utólag készített amerikai kárértékelő légi fényképről több 500–1000 fontos rombolóbomba kráterét, eléggé nagy szórást és viszonylag csekély kárt lehet megállapítani.
22-én a rossz időjárás miatt földön maradt a 15. AAF, 23-án dél-németországi bevetés következett. 24-től 31-ig a kedvezőtlen időjárás miatt csak felderítőrepülések voltak Magyarország felett.