Településnevek
Településnevek
Az emberi lakóhelyek céljára létrehozott építmények, építménycsoportok: várak, városok, községek, falvak, tanyák, egyes lakóházak neveit soroljuk ide. Legfontosabbak ezek közül a helységnevek.
Az idegen helységek túlnyomó többségét eredeti alakjukban használjuk: London, Róma, Moszkva; kisebb részük alakult a magyar kiejtéshez: Párizs, Krakkó, Bukarest, Boroszló (Wroclaw), Velence; néhányat egészében vagy részben lefordítottunk: Szentpétervár, Bécsújhely, Mexikóváros, Újdelhi; egy-kettőnek csak magyarok által használt neve is van: Bécs (török közvetítéssel egy szláv ’üreg, barlang, kemence’ jelentésű szóból), Fiume (az olasz ’folyó’ szóból, ma a szláv Rijeka ugyanúgy ’folyó’ jelentésű a mellette tengerbe ömlő folyónévből), Lemberg (német közvetítéssel Löwenberg alakból, amelynek első eleme a Lev, Leó keresztnév). A Kárpát-medencében egykor magyar, de közben megváltoztatott nevű helységeket ma újból szabad korábbi nevükön emlegetni és írni: Pozsony (Bratislava), Rimaszombat (Rimavská Sobota), Ungvár (Uzsgorod), Kolozsvár (Cluj-Napoca), Nagyvárad (Oradea), Újvidék (Novi Sad), Eszék (Osijek), Muraszombat (Murska Sobota), Felsőőr (Oberwart); néhány régi nevet azonban már magunk is ritkán használunk: Nándorfehérvár (Belgrád).
Természetesen a Kárpát-medencében is voltak és vannak idegen eredetű elmagyarosodott helységnevek. Leggyakoribbak a szlávok: Pest és Pécs ’kemence, barlang, üreges szikla’, Zsolna ’zöld’, Tördemic ’kemény hely’, Kerettye ’teknő, medence’, Bezdán ’mély szakadék, örvény’; néhány német: Lajvér /puszta/<Lauwer ’cserzővarga, tímár’, Lakompak<Lackenbach ’Lók pataka’; és francia is: Tállya ’irtvány, vágás’. Az idegenek által adott neveket általában nem használjuk, mint a német Pressburg (Pozsony), Fünfkirchen (Pécs), Ödenburg (Sopron), vagy a török Hamzsabég (Érd). Van néhány bizonytalan eredetű helységnevünk is: Barbacs, Mohács stb.
A településnevek megváltoztatását tárgyaló monográfia
