A publicisztikai stílus
A publicisztikai stílus
Lássunk egy példát: a publicisztikai stílust vagy sajtónyelvet! Mi jellemzi ezt a stílusréteget? Röviden azt mondhatjuk, hogy ez a stílus igazi megtestesítője: igen széles körű kommunikációs szerepet tölt be, és rendszerint erős hatásra, meggyőzésre törekszik. Minthogy az életnek úgyszólván minden szférájával eleven kapcsolatot tart, sok műfajt, alműfajt fejlesztett ki mind az írott nyelvi kötöttebb újságírás, mind az élőszót felhasználó, ezért színesebb és egyben nagyobb tömegeket érintő rádió és televízió területén. Ennek megfelelően valamennyi nyelvi és stílusrétegnek az eszközeivel él, a hivatalos nyelvi jelenségekkel például csakúgy, mint az argóelemekkel. Előtérbe állítja továbbá az időszerű eseményeket, és igen gyakran mindenütt szenzációt keres.
Melyek most már a sajtónyelvnek a fenti vonásokból következő legfőbb nyelvi-stilisztikai eszközei?
a) Nagyobb szerepet kapnak benne az időszerű vonatkozások: személy- és intézménynevek, hely- és idő megjelölések; politikusok, országok, városok, minisztériumok, intézetek, vállalatok neve stb.
b) Több benne a neologizmus, vagyis az új szavak (köztük idegen szavak), az új képzések, összetételek stb. száma: ombudsman ’jogőr, országgyűlési biztos’, nagyságrend, lízing és lízingel stb.
c) Kedveli – túlzottan is – a divatszavakat, a divatos fordulatokat: szuper, nem jött össze stb.
d) Él továbbá – elsősorban a cikk- és egyéb címekben, a reklámokban, hirdetésekben – expresszív szavakkal, szóképekkel, a humor eszközeivel stb.: (Újságcikk címe: Addig jár a korsó a kútra, míg bevezetik a vizet; Világméretű felháborodás).
e) Különösen igényesebb fokon szívesen alkalmaz alakzatokat: ellentét, kérdés, felkiáltás, ismétlés, fokozás stb.: újságcikk címe: „Kicsi, de erős”; „Megérte?” stb.
f) Ugyanakkor hamar el is szürkít mindent, így gyakoriak benne a sablonok, a közhelyek és a körülményeskedő, terjengős kifejezések: döntő, komoly, célkitűzés, konkrét stb.
g) Természetesen felhasználja az ún. nyelven kívüli (idegen szakszóval: extralingvális) eszközöket: a tördelés, a betűtípusok, a tagolás, a kiemelés, a képek hatását stb.
