Madách Imre: Adeline
Dicsőűlve égni, szent imában
Látom arcát, dőre képzetem
Az ég menyasszonyát sejdíti benne,
És bizalmam ekkor elrepülve :
Visszadöbben tőle érzetem.
Látom őtet bájló szendeségben
Élni egyszerün, s oly nőileg :
Mi édesen leng, bú, s öröm körébe :
Hogyha minden áldozik feléje,
Ah, akkor újra érzeni merek.