Komjáthy Jenő: ÁRNYÉK BORULT RÁM ...
A régi kín, a régi bosszú
Szívembe nyúlt.
A lassu tűz, a lassu méreg
Még fölemészt.
Az ősi bú, az ősi átok
A porba sújt.
E lobogó, e büszke élet
Csak síri láz.
Mindenha itt setteng körűlem
A titkos árny.
De útja vérrel van jegyezve,
A hősre gyász.
Fönnen csapong az ész, de szívem
Titokba sír.
Ott is elér a hosszu árnyék
És elborít.
Leszáll az éj utána titkon,
A mély ború ...