Ányos Pál: Bessenyeinek
Bessenyeinek
...... Fugit retro
Levis juventas et decor.
Levis juventas et decor.
HORATIUS L. 2. Ode. II. Car. 5.
| Ne könyvezz, barátom, mosolygó élteden, |
Mert ugy én is sirok keserüségeden,
S igy majd két sziv vérzik érzékenységeden!
| Igaz, lerepültél ifjuság karjáról, |
S eltávozván bécsi sziget kert partyáról,
Nem szivsz lélegzetet Phryne ajakáról.
| De még nemes tüzed lángal kebeledben, |
S borostyánod addig zöldellik fejedben,
Mig Ágis hivével nyögni fog versedben!
| Hát én hogy örüljek éltem zsengéjének, |
Hogyha már rabja lett ember idejének,
Mellyel lankadni kell volt kedvességének?
| Nézd el a természet gyenge szülöttyeit, |
Hogy festi tulipán Gráciák mezeit,
S hogy az ifju pázsit források széllyeit?
| Nimfák járnak rajtok lankadt lépésekkel, |
S dicsérvén a tavaszt nyájos énekekkel,
Béfonnyák hajokat myrthus levelekkel.
| De mihelyt a tél jön jeges tengeréről, |
Tünik a kiesség réteknek szinéről,
S csak sohajtva szóllunk tavasz szépségéről!
| Látod, ez a sorsa ember életének! |
Nem áldoz könyveket az élet terhének,
S kacagja meséit Kálipso hevének.
| Ha pedig érkezik teste lankandtsága, |
Nem játszik orcáján tündér pirossága,
S nem szóll furuglyáján ifju buzgósága!
Buda, Sz. György havának 25-dik napján 1779.
