Ady Endre: Hiába kísértsz hófehéren
A leghavasabb, legszebb éjen:
Hiába kisértsz hófehéren.
Fehér köntösös szűzi árnyad,
Saját lelkemből fölcibállak.
Telefröccsentem tintalével,
Vérrel, gennyel, könnyel, epével.
Befoltozom gyanuval, váddal,
Bepaskolom mérges csalánnal.
Én kikacagom kósza árnyad,
Felé fúvok: menj, elbocsátlak.