Rudolf király Prágában, 1584 szeptember 20-án Graschiakowith Gergely és testvérei (Miklós és Péter), fia (szintén Péter) és unokatestvére, Mihály részére – akik nemes szülők leszármazottai és előbb is a nemesi szabadságot élvezték – megújított címerlevelet adományoz.
Valószínűleg a XVI. századi nagy horvát népvándorlás sodorta őket is ismeretlen szülőföldjükről hazánk nyugati részére, Sopron megyébe, ahol 1605-ben a megyei közgyűlés az armalist ki is hirdette – a címerszerző Mihály fiai, Mátyás, István és János kértére. Itt telepedett meg Mátyás deák, – ki már Graschakovithnak írja magát – feleségül vévén Sághi Kurdács Bálint és Bátorkeszi Bodor Fruzsina leányát, Orsolyát. Feleségének nagyatyja, Kurdács Kelemen, 1564-ben nyert királyi adományt Kis-Sághra (Sopron) s emellett birtokos volt Muzsajon is felesége, Anna, Musay Bálint leánya révén, továbbá Röjtökön és Micskén. Az ifjú pár is előbb Muzsajon, majd Röjtökön lakott s Orsolya élete végéig megkapta atyjától a röjtöki részt (1612), testvérével, Menyhárttal pedig Sághon és Micskén is megosztozott. Amint azonban özvegy (1628) lett két árvájával, Ferenccel és Istvánnal, előbb zálogba adja a micskei, muzsaji földjeit, majd később el is adja, szintúgy a völcseji két jobbágytelkét. Anyja halála után (1649) az ifjabb fiú, István, a röjtöki házat is elzálogosítja (1649) s Trencsén megyébe költözik, ahol ifj. Raymannus Pál és Rácsay Dorottya, leányát, Erzsébetet veszi nőül, aki anyja halála után a beckói apai házat kapta (1658). Itt Istvánt már Horváth aliter Grasalkovics-nak hívták. Halála után (1680) özvegye id. Névedy Pálhoz ment férjhez, de két év mulva gyermekei: Pál, János, Farkas és ifj. István pert indítottak (1682), hogy néhai anyjuk őket megrövidítette. A testvérek közül már nem élt Pál, amikor Sobieski bécsi diadalmas harca idején öccse, ifj. István a trencsénmegyei Thököly-párti felkelő hadak csacai táborában (1683 okt. 21.) van, ahol a Sobieski bécsi expedíciójától elkésett és Magyarországra tartó litvánokat várták. István később a francia háborúban esett el. Farkasnak két fia lett; Sándor, aki, mint az Alt-Dessewffy-ezred alezredese, 1738-ban Grockánál, a törökök ellen vívott harcban halt el, és öccse, István, aki 1745-ben a jász-kun-ezredben, majd (1746-ban) pedig a Festetich-ezredben volt alezredes. Mint a Splényi-huszárok ezredese fejezte be nőtlen életét 1753-ban.
A Raymannus-rokonság és a beckói élet a testvérek közül főleg Jánost hozta közelebbi összeköttetésbe 67a beckói közbirtokosság jelentős tagjaival, az óvári Pongráczokkal és a velük rokon id. Labsánszky Jánossal. Pongrácz Katalin férje, Raymannus Mátyás 1683-ban Thököly Imre fejedelem fiskusa volt, unokatestvérei pedig a rakoncátlan Pongrácz Gáspár és János (id. Ferenc fiai) 1683. október 28-án mintegy 30 lovassal felverték a teplicei mezőn a Trencsén megyébe bevonuló Sapieha Kázmér litván herceg szekereit és egyéb erőszakosságokat is elkövettek. A károsult ákosházi Sárkány János panasza szerint köztük volt Krazalkovich (így) János is. A késlekedő Sapieha franciabarát érzelmei miatt nem vett részt királya, Sobieski János bécsi harcaiban – s talán ez a körülmény is közrejátszhatott, hogy a litván herceg sérelme miatt a büntetés csak a főbűnös két Pongrácz-fiút sujtotta.
A következő év elején (1684 jan. 26.) a beckói vár és uradalom jószágigazgatója id. Pongrácz Ferenc, jószágfelügyelője pedig Raymannus Imre lett. Főjószágkormányzóvá a nádort választották meg, aki el is fogadta. Ez év tavaszától kezdve már Grassalkovicz János is résztvesz a nagykiterjedésű beckói javak igazgatásában s később id. Pongrácz Ferenc jószágigazgató sógora, id. Labsánszky János, mint a kiskorú Luzsinszky Sándor és Anna gyámja, a két árva beckói javainak tiszttartójává tette Grassalkoviczot. Amikor azonban Luzsinszky Anna férjhezment Mednyánszky Jánoshoz, a háromévi birtokkezelés jövedelmeinek elszámolása miatt már majdnem perbefogta tiszttartóját, Grassalkovicz Jánost, de Labsánszky közvetítésével megbékéltek és kölcsönösen lemondtak követeléseikről.
Grassalkovicz János így vált meg Beczkótól s neje birtokára, Ürménybe (Nyitra m.) húzódott. Itt hozta világra 1694 március 6-án felesége, Egresdy (János és Tuchinszky Judit leánya) Zsuzsanna fiát, Antalt.