REMETESZEGI KÁPOLNA
REMETESZEGI KÁPOLNA
Orbán Balázs (i.m. IV. 183.) egy hagyományt örökít meg, amely szerint egy szentéletű remete kis kápolnát épített s ettől kapta nevét Remeteszeg. Ez valószínű, de oklevelek nem beszélnek róla. Helyére az egykori Kápolnahegy elnevezés utal. (Orbán: i.m. IV. 109.)
1660-tól Lázár 6 görögkeletit telepít ide.
*
A reformációig Marosvásárhelyen csak katolikusok laktak és csak katolikus templomok voltak. A reformáció során előbb a lakosság rövid ideig lutheránus lesz, azután református, majd vegyesen református és unitárius. A XVI. század második felében csak két vallásnak van temploma, amikor Borsós Sebestyén krónikája szerint (29.) „majdnem fele a városnak, ugyan a nagyja, az új herezist, a Blandratáét bevette vala”.
A Rákócziak idején a szombatosok ellen hozott törvények miatt az unitáriusok, Borsós szerint, hogy „megmenekedjenek”, reformátusok lesznek újra, templomuk elpusztul. A kevés megmaradt unitáriusnak és a későbben beköltözötteknek 1869-ig nincs templomuk.
Katolikus csak szórványosan maradt a városban, vallásgyakorlatuk tilalmával. 1687-ben pl. „Baranyai Györgyöt a tanács és ecclesia meginti, hogy házában misét tartatott a páterekkel titokban”. (Orbán: i.m. IV. 150.)
A katolikusok csak 1702 után jutnak szóhoz: előbb kápolnát építenek, majd 1728-tól a ma is álló barokk templomot a jezsuiták, 1745-ben a ferencesek, 1741-től templomot és kolostort a minoriták.
A lutheránusoknak 1829-től van imaházuk.
Unitárius templom
