Vadon élő állatok
Vadon élő állatok
A hazai vadon élő állatok közül azok, amelyek fennmaradása bármilyen ok miatt veszélyeztetett, védettek. A védelem nem csak magukra az élőlényekre, hanem logikusan természetes élőhelyeikre is kiterjed. A védelmet a természetvédelmi törvény ( 1996. évi LIII.tv.) illetve ennek végrehajtási rendeletei, valamint a korábbi védetté nyilvánítások biztosítják.
A hazai védett fajok egyes egyedeit csak természetvédelmi vagy közérdekből szabad élőhelyükről befogni. Befogásuk, tartásuk stb. hatósági engedélyhez kötött. Az erről szóló határozatoknak kell rendelkezniük az állatvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tartási körülményekről. Vannak olyan fajok, amelyek állománya ismert, de legtöbbjükről nagyon keveset tudunk. Csak példaként említem, hogy Magyarország legveszélyeztetebb gerinces állata a rákosi vipera és még erről sem tudjuk, hogy hozzávetőlegesen hány példány él még belőle.
A fészkelő madarak jelentős részét folyamatosan számlálják, míg a többieknél kisebb területen végzett számlálás alapján becsült állományadatok állnak rendelkezésünkre. (Magyarország madarai szerk. Haraszthy László 1997.) Ezen kívül néhány telepes denevérfajról vannak adataink. A többi védett fajról nincsenek állományadataink, és ezek megadása vagy felmérése sok esetben illuzórikus, kivitelezhetetlen (pl. békák, gerinctelen állatok jó része).
A hazai természetvédelem eredményességét bizonyítja, hogy sok, korábban katasztrofálisan lecsökkent számú faj állományát sikerült növelni pl. kerecsensólyom, parlagi sas, illetve stabilizálni, pl. túzok.
A hazai élőhelyek változatosságának és a természetvédelem eredményességének köszönhetően számos, Nyugat-Európában drasztikusan megfogyatkozott faj jelentős számban él hazánkban, pl. fehér gólya, vidra, denevérek több faja.
A védett fajok száma a világban és Magyarországon
A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok száma a legfrissebb miniszteri rendeletmódosítás nyomán
