Kedvtelésből tartott állatok
Kedvtelésből tartott állatok
A kedvtelésből tartott állatok faji összetételét a mindenkori divat diktálja, mozgatórugója egy pszichológiai igény és egy látszólagos állatszeretet, amely valójában állatok millióinak pusztulását okozza évente.
A hobbiállatok között különbséget kell tennünk aszerint, hogy évezredek vagy évszázadok óta az ember társaságában élő fajokról (pl. kutya, macska, tengeri malac, akváriumi halak) vagy vadon befogott védett állatokról van szó.
Az első kategóriában lévő egyedeknél elsősorban az ésszerű, ellenőrzött és a „felvevőpiachoz” igazodó tenyésztés megszervezése a gond. Ma, becsült adatok alapján, Magyarországon több mint 3 millió kutya van, amelyet a kevesebb mint 10 milliós népesség nem tud eltartani.
A kedvtelésből tartott állatok második csoportját a természetes élőhelyükről befogott védett élőlényeg alkotják. Ennek természetvédelmi következményeivel nemzetközi egyezmény (CITES), és az egyes országok belső természetvédelmi jogszabályai foglalkoznak. Megpróbálják megakadályozni, szabályozni az emiatt a kereslet miatt a kipusztulás szélére jutott fajok kereskedelmét.
A befogásnak azonban nemcsak természetvédelmi, hanem súlyos állatvédelmi problémái is vannak. Az eredetileg vadon született állatok rendkívül rosszul tűrik a befogás, szállítás, emberközelben tartás stresszhatásait, ami miatt tömeges méretekben pusztulnak. Csak két példát említek: a vadon befogott madaraknak és hüllőknek 99%-a a befogást követő l éven belül elpusztul. Hogy ez hány állatot jelent évente? Egy átlagos évben 40 millió madarat és 10–20 millió hüllőt gyűjtenek.
A hobbiállat tartásakor gyakorlatilag képtelenség ezeknek a fajoknak a természetes igényeit kielégíteni, vagyis megfelelő méretű röpdében, ketrecben tartani őket, hogy eleget mozoghassanak, természeteshez közeli táplálékot biztosítani nekik.
A legtöbb tulajdonosnak alapvető ismeretei sincsenek a vásárolt állattal kapcsolatban.
Ma Magyarországon az ehhez szükséges információkat a díszállat-kereskedések döntő többségében sem kapja meg, hiszen mindezeket a kereskedők sem tudják. Ma ugyanis nincs szakirányú ismeretekhez, végzettséghez kötve ilyen jellegű üzlet működtetése.
A Magyarországon védett állatok egyedei új természetvédelmi törvényünk (1996. évi LIII. tv.) végrehajtási rendeletei alapján nem kerülhetnek hobbiállatként, kereskedelmi forgalomba.
A Washingtoni Egyezményhez, amely a hobbiállat-kereskedelmet is korlátozza, 1985-ben csatlakoztunk. Az egyezmény végrehajtásában hazánk nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szerepet játszik. Ennek során szigorúan ellenőrizzük a határainkon átmenő tranzit forgalmat és a CITES függelékein szereplő fajok hazai tartását. Nyilvántartjuk a legveszélyeztetebb fajok egyes példányait és az összes CITES-faj tenyészeteit, ezek forgalmát.
Ma Magyarországon 226 díszmadártenyészetet és közel 300 hüllőtenyészetet jelentettek be a természetvédelmi hivatalban. Az összes egyedszámról nincsenek adataink, de tízezres nagyságrendű.
