Kultúra
Kultúra
III. 18. – Az első „űrséta” (A. Leonov).
IX. – Letartóztatják Andrej Szinyavszkijt (álneve: Abram Terc) és Julij Danyielt (álneve: Nyikolaj Arzsak), az 50-es-60-es évek fordulóján jelentkező demokratikus ellenzék jeles alakjait. Az ellenük felhozott egyik vádpont a Nyugaton álnéven közölt írásokat ítéli el.
X. 15. – Mihail Solohov az év irodalmi Nobel-díjasa.
XI. 12. – Felbocsátják a Vénusz–2 űrállomást. (1966. II. 27-én 24 ezer km távolságban elhalad a Vénusz mellett.)
XI. 16. – A Vénusz–3 fellövése. (1966. I. 1-jén leszáll a Vénuszra.)
XI. – Megalakul a szovjet filmművészek szövetsége (első titkár Lev Kulidzsanov).
Az év folyamán – Megjelenik Mihail Bahtyin alapvető monográfiája, a François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája.
– Megjelenik Alekszandr Nyekrics könyve, a II. világháború előzményeit feldolgozó 1941. június 22. (a magyar kiadás címe: Így történt…). A kötet csakhamar, mintegy jelezve a resztalinizáció fordulatát, éles politikai támadások kereszttüzébe kerül.
– Bemutatják Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij Az első tanító c. filmjét.
– Megjelenik Vaszil Bikov: A holtaknak nem fáj c. kisregénye.
– Kiadják Mihail Bulgakov Színházi regényét.
– Jurij Trifonov: Máglyafény c. regénye.
