Katonai műholdak
Katonai műholdak
Az első műholdak felbocsátását követően nyilvánvalóvá vált, hogy a megfelelő fedélzeti berendezésekkel ellátott műholdak katonai feladatok végzésére is alkalmassá tehetők.
Így már az 1960-as évek elején megjelentek az első felderítő műholdak, majd a katonai távközlési műholdak. Őket a vízfelszíni hadihajók és tengeralattjárók, valamint a katonai repülőgépek tájékozódására, pontos helyzetének meghatározására szolgáló katonai navigációs műholdak, majd a rakétatámadásról való gyors értesülést nyújtó korai előrejelző műholdak követték.
Keringenek ezeken kívül Földünk körül kifejezetten katonai rendeltetésű meteorológiai műholdak (amelyek elősegítik a nyílt tengereken, az anyaországtól távol működtetett flotta tevékenységét) és katonai geodéziai műholdak (amelyek a ballisztikus rakéták és a hadászati robotrepülőgépek röppályatervezését segítik).
Napjaink katonai űrtevékenysége mentes a fegyverektől, és a fegyverzetkorlátozási-leszerelési egyezmények megtartásának ellenőrzését szolgálja; lehetővé teszi a rakétatámadásról való gyors értesülést, a válaszcsapás gyors kiváltását – és ezzel fokozza az első csapástól való elrettentést. Így a jelenlegi katonai űrtevékenység nagyobb hányada a nemzetközi biztonságot erősítő tényező.
