DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy fontos javaslat fekszik előttünk, az új ügyvédi törvényről kell döntenünk, kell közösen döntenünk arról, hogy merre és milyen irányba módosítjuk azokat a szabályokat, amelyek már közel két évtizede vannak hatályban, és erre is elmondható, hogy a kornak a változása, az új kihívásoknak a feltűnése, illetve akár a kormányzati köröknek a hozzáállása az ügyvédi tevékenységhez, illetve néha az összemosódása megér annyit, hogy újragondoljunk néhány viszonyrendszert. Én igyekszem majd kitérni a javaslatnak az érdemeire, illetve a kritikát is el fogom mondani önöknek.
Felvezetőként annyit el tudok a javaslatról mondani, hogy már a sajtóban is némi vita és ellentmondásos vélemények alakultak ki a javaslattal kapcsolatosan, és egyébként ez nemcsak az új javaslatra, hanem a korábbi törvény módosítására is igaz, hiszen emlékezhetünk, hogy 2014 márciusában elfogadott az Országgyűlés egy előírást, ami logikusnak tűnhetett, hogy az ügyvédi irodáknak is kötelező beszámolót kellett volna nyilvánosságra hozniuk, úgy, ahogy azt egyébként más cégeknek meg kell tenni, és ezeknek a formai követelményeknek az egyéb cégeknek is meg kell felelniük.
Az ügyvédi iroda is gyakorlatilag egy kft.-hez hasonlítható módon működik a gazdálkodását tekintve, nyilván bizonyos jogszabályi kötelezettségek, jogok eltérhetnek ettől, de ami a gazdálkodást illeti, indokolt lett volna hasonló szabályoknak a kiterjesztése. Ezt az Országgyűlés el is fogadta, de - mit ad isten - mielőtt ez hatályba léphetett volna, 2015 júniusában váratlanul eltörölte az Országgyűlés, és gyakorlatilag máig nem tudjuk, hogy ez minek köszönhető, illetőleg hogy ki terjesztette be ezt a módosító javaslatot, hiszen ez egy salátatörvényben jelent meg, és a bizottsági ülésen - amikor arról dönteni kellett - sem nagyon voltak képben a kormánypárti képviselők sem. Emlékezhetünk, megkérdezték talán Rubovszky elnök urat, hogy erről volt-e szó, vagy támogatta-e a Fidesz-KDNP-frakció, és akkor ő úgy nyilatkozott, ha jól emlékszem, hogy nem, illetve nem is emlékezett rá. Nos, ez azért lehetett, mert egy salátacsomagban került be a bizottság és a Ház elé. Kósa Lajos utólag védelmébe vette ezt a módosítást, és az ügyvédi titoktartáshoz fűződő jogot jelölte meg egy olyan ellenpontként, ami miatt vissza kellett vonni ezt a döntést, miközben Trócsányi László a transzparenciáról beszélt, hogy ezt meg kell teremteni, de sajnos ebben a javaslatban sem jelenik meg az, hogy a jövőben az ügyvédi irodáknak nyilvánosságra kelljen hozni minimális pénzügyi adataikat.
És hogy miért fontos ez? Azért, mert - ahogy említettem - azt láthatjuk, hogy itt nem arról van szó, hogy az ügyfeleket kellene megjelölni, hogy egy ügyvédi irodának kik az ügyfelei; nem olyan adatokat kell vagy kellett volna megjelölni, ami a titoktartás körébe tartozhat; viszont az egyértelműen látszódott volna, hogy mondjuk, egy ügyvédi irodának a bevételei mennyiben nőttek az adott pártnak a kormányra kerülése után. És ez igenis egy releváns információ, és az embereknek joguk lenne tudni, hogy mondjuk, egy országgyűlési képviselő vagy akár egy miniszter irodájánál - és bár lehet, hogy ő tevékenységet már nem végezhet abban az irodában, de tagként benne maradhat, és ugyanúgy, ha osztalékot nem is vesz fel, de nyugdíj előtt akár milliárdos osztalékot is kivehet az irodából - milyen mértékben nőttek meg a bevételek, mondjuk, egy kormánypárti vagy egy kormányzati szerepvállalás után.
Tehát azt kell gondolnunk, hogy itt nem az ügyvédi titoktartás, hanem sokkal inkább a kormánypárti országgyűlési képviselők, holdudvarhoz tartozó ügyvédi irodák vagy akár a kormányzatban szereplő, legmagasabb szinten, akár miniszteri pozícióban lévő ügyvédi irodai tagoknak az érdekében történt ez a módosítás, amit én megértek, hogy kevesen vettek a nevükre a kormánypárti frakciók közül, de jó lett volna ebben a törvényben is ezt a helyzetet kezelni.
Nincs már itt Gulyás Gergely képviselőtársunk, de amikor mondta, hogy az ügyvédi törvény viták kereszttüzébe került, illetve a kamara nemtelen támadásokat volt kénytelen elszenvedni, nem fejtette ki, de gondolom, a Fidelitasra gondolt, másra nem gondolhatott, hiszen az utóbbi napokban hallhattuk, és nyissák ki a sajtót, nyissák meg az online és a nyomtatott felületeket, olyanokat láthattunk, hogy a Fidelitas „Korpa közé keveredtek az ügyvédi kamarák?” címmel például a Magyar Idők cikkében úgy kéri számon az ügyvédi kart, hogy biztos a Helsinki Bizottság migránspolitikájához kell-e az ügyvédi karnak - nem is a kamarának; a karnak -, tehát az egyes, egyébként függetlenül működő ügyvédeknek igazodni, illetve ezt kérdezik, hogy akkor a jövőben ahhoz kell-e igazodni. Ezt természetesen az ügyvédi kamara elnöke visszautasította; nyilván ebbe a harcba én nem mennék bele, de hát azért ez egy szánalmas szint, hogy ennyire szakmaiatlan módon a Fidelitasnak a vezetői fogalmazták meg, nem is azt mondom, hogy a kritikájukat, hanem próbálták itt a migránsharcot az ügyvédi kamarára is kiterjeszteni, illetve az ügyvédi karra. Nem állnak jó hetek a Fidelitas mögött, hiszen Gulyás Gergely ítélte el gyakorlatilag, ami itt elhangzott, illetve előtte hat tagjukat, szimpatizánsukat Kövér László tiltotta ki az Országgyűlésből, mert felmatricázták a képviselők irodáit a rágalomhadjáratukkal, úgyhogy ez nem volt egy erős hét nekik, de ez az ő dolguk, majd elszámolnak házon belül.
Viszont ami fontos, az az, hogy szerintem az ügyvédi karnak a függetlenségét meg kell őrizni, és azt a törvények szintjén is garantálni kell. Ez nem minden esetben valósul meg sajnos, ahogy mondtam, ami az ügyvédi irodáknak az átláthatóságát illeti, de nézzük, mi az, ami viszont igen, mert a törvénynek nyilvánvalóan vannak pozitív, előremutató pontjai is, ezt nyilván a kormánypárti képviselőtársaim és Vitányi Iván (sic!) (Dr. Vitányi István közbeszól.) is nagyobb szeretettel fogják hallgatni, de azért a kritikát is el fogom mondani.
Tehát amit én támogatni tudok, az a jogtanácsosoknak az integrálása, illetve a jogtanácsos tevékenységnek az ügyvédi tevékenységhez, hasonló körben végzett tevékenységhez való integrálása. Ez egy, a garanciális szakmai szempontoknak megfelelő szabályozás véleményem szerint. Nyilvánvalóan olyan kritikák is felmerülhetnek, amelyeket Gulyás Gergely (sic!) elmondott, hogy akkor ez mennyiben jelenthet versenyhelyzetet… (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Bárándy! - Dr. Vitányi István: A nevekkel bajban van!) Bárándy, igen, köszönöm, ezt én mondtam rosszul, Bárándy Gergely mondta el (Dr. Vas Imre: Péntek van már! Fáradt!), és ez lehet egy jogos félelem természetesen, de ebben az esetben, amikor egy adott munkaadóról beszélünk, ez biztos, hogy nem jelent versenyhelyzetet az ügyvédeknek. Amit Vejkey képviselőtársam mondott, hogy ezt gyakorlatilag meg lehetne nyitni akárhány munkaadóra, tehát a jogtanácsos tulajdonképpen korlátlanul dolgozhatna több munkaadónak, ez már egy versenyhelyzetet teremthetne, és abban az esetben felmerülhetne, hogy ha valaki ennyi munkaadónak dolgozik, akkor miért nem ügyvédként jár el. Szerintem a javaslat ebben az esetben azért egy józan arany középutat igyekszik megtartani, tehát én ezt jónak tartom.
Az is egy előremutató javaslat, hogy ezáltal, hogy a kamarába integrálódnak ezek a jogtanácsosok, ez alapján gyakorlatilag ők egyévi regisztrált jogtanácsosság után ügyvédként tudnak tevékenykedni, tehát nincs szükség arra az előírásra, hogy csak ügyvédjelölti munkaviszony után helyezkedhessen el ügyvédként valaki. Ez a jogi előadókra is igaz, akik a kamarai jogtanácsosok alatt dolgoznak, és ilyen formában meg tudják szerezni a megfelelő szakértelmet. Egyébként ez előkerül később is a javaslatban, hogy egy ügyvédi joggyakorlatnak mi feleltethető meg. Az ügyvédi, kamarai jogtanácsosi, illetve jogi előadói végzettségben vagy munkakörben eltöltött munka egyértelműen előrelépés, illetve a bírói, ügyészi is, hiszen jelen pillanatban is a bíráknak, ügyészeknek egy évet ügyvédjelöltként kellett eltölteniük. Itt felmerülhet a kérdés, hogy a bírósági titkár miért nem, hiszen aki bírósági titkár, az gyakorlatilag a jogi szakvizsgával… - illetve ha egy évet valaki eltölt ebben a körben, akkor azért felszed annyi tapasztalatot, sőt többet, tehát legalább annyi tapasztalatot felszed, mint egy jogi előadó, és ez akár az alügyészekre is igaz lehet.
(12.00)
A felsorolásból ezek kimaradtak. Ha igazságosak szeretnénk lenni, akkor ezt is be kellene építeni, de természetesen a jelenlegi szabályokhoz képest, ami a javaslatba bekerült, az is egy előrelépést mutat.
A fiókirodával kapcsolatosan, amit Bárándy képviselőtársam elmondott, felmerülhet ez egy félelemként. Persze, a másik fele is igaz, hogy lehet, hogy ha valaki, mondjuk, Budapesten is egy alirodát fenn szeretne tartani, akkor nem kell átjelentkeznie a kamarába, tehát ez lehet gyakorlatilag a vidéki, nem multinacionális, de sikeres irodáknak is egy lehetőség, hogy Budapesten el tudjanak járni. (Dr. Bárándy Gergely: Kevésbé valószínű.) Igen, lehet, hogy ez kevésbé valószínű, de nyilvánvalóan azért ez egy elgondolkodtató szabályozás. Tehát én ezt élből nem söpörném le.
Ami viszont érdemi, és szintén a sajtó kereszttüzébe került, az az összeférhetetlenségi szabályok módosítása. Itt, ami leginkább érdekes, és nem lehet egyelőre tudni, hogy ki kérte, hogy bekerüljön, az a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, pontosabban, ahol egy testület látja el a vezetését, tehát nagyobb gazdasági társaságokról beszélünk, ebben az esetben nemcsak hogy tagja lehet az ügyvezető testületnek a jövőben ügyvéd, hanem vezetője is. Tehát egy nyrt.-nek is lehet az igazgatósági elnöke egy ügyvéd. Ezt én azért egy erős lépésnek tartom, miközben más területeken azért jelentősen szigorodott a szabályozás.
Itt lehetett hallani, a sajtó arról beszélt, hogy esetleg Rogán Antalnak és baráti körének lehet-e ez érdeke. Ezt a miniszteri kabinetiroda tagadta, nem tudjuk, hogy mi lehet a háttérben. Én ezt megkérdeztem egyébként itt a parlamentben szóbeli kérdések műfajban. Államtitkár asszony gyakorlatilag nem tudott erre felelni, hogy miért fontos, hogy ez bekerüljön, ezt ki rendelte meg. Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs gazdája ennek az n) pontnak.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami viszont jogos felvetés lehet, és itt viszont azt gondolom, hogy a gazdasági társaságok esetében túl tágra nyitjuk a szabályozást, túl megengedőek vagyunk, a másik esetben, az önkormányzati képviselőknél viszont túl szigorúak. Lehet értelmezési harcot folytatni, hogy az önkormányzati képviselői tevékenység egy munkavégzési kötelezettséggel járó, ellenérték fejében végzett tevékenység-e. Ez egy határeset, hogy az-e vagy nem; van, aki azt mondja, hogy igen, van, aki azt mondja, hogy nem. De a viták elkerülésére szerintem be kellene venni, hogy nem esik az összeférhetetlenség alá a helyi önkormányzati képviselői jogviszony, illetve a külsős bizottsági tagság, illetve akár a társadalmi megbízatásban betöltött polgármesteri funkció.
Ez azért fontos, mert itt egy helyi önkormányzati képviselő, javarészt egyébként kisebb településekről beszélünk, de egy nagyobb településen se egy főállás, és nagyon fontos, hogy megfelelő szakértelmű emberek, akár ügyvédek elvállalhassák ezt, hogy ők a köz szolgálatában egy önkormányzati képviselői pozíciót betöltenek, ezáltal az önkormányzat is gazdagodik szakértelemmel. A másik fele az, hogy gyakorlatilag egy hatékonyabb választói érdekképviseletet is el tud ez látni. Itt ez túl szigorú, illetve ha viták indulnak arról, hogy most akkor lehet vagy nem, akkor ezt mindenképpen meg kellene gátolnunk már a szabályozás kialakításakor. Én azt mondom, hogy ahogy eddig is, lehessen, és gyakorlatilag akár a helyi önkormányzati képviselőtestületekben ugyanúgy, akik ellátnak képviselői vagy külsős bizottsági feladatokat, lehessenek párhuzamosan ügyvédek, lehessen az a főállásuk.
Még egy dolgot a végére gyorsan: a sikerdíj kérdése is egy megosztó téma. Ez lehet egyrészt visszaéléseknek is az indoka, de a teljes eltörlése vagy bíróság előtti érvényesítésének a meggátolása felvet olyan kérdéseket, hogy mondjuk, egy korrekt sikerdíj kikötése nem a szegény embereknek segít-e, hogy az ügyvéd azt mondja, hogy ha nyerünk, akkor egy sikerdíj megfizetését vállalja az ügyfél, ha nem, akkor meg adott esetben minimálisan vagy alig kell fizetni. Ez lehet, hogy a rászoruló embereknek egy segítség volt. Nyilván ennek meg kell maradni egy olyan szinten, hogy ne legyen kvázi kizsákmányoló módon megállapítható, de ez a javaslat, ez a kétharmados szabály ezt nem teszi lehetővé, államtitkár úr. Tehát én ezt a szempontrendszert is be szeretném hozni.
Elnök úr, elfogyott az időm, pedig lenne még miről beszélni. Köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)
