DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a tisztelt Ház 2016. november 22. napján fogadta el az új polgári perrendtartásról szóló törvényt, amely 2018. január 1. napján lép hatályba. Az új polgári perrendtartás számos újítást vezet be a hatályos szabályozáshoz képest, amelyeknek célja a polgári per hatékonyságának, azaz az eredményes és észszerű időn belül történő lefolytatásának a biztosítása.
Az új kódex által életre hívott változtatások ugyanakkor természetszerűleg vonják maguk után a jogrendszer felülvizsgálatát, az új jogintézményekhez, új szabályozási megoldásokhoz igazodó jogszabályi környezet kialakításának a szükségszerűségét. Az általam most bemutatni szándékozott törvényjavaslat is az új polgári perrendtartás szabályozásának kiteljesedését szolgálja, a szabályozás új eleméhez szükségszerűen kapcsolódó részletszabályok megteremtésével.
A jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései szerint az általános meghatalmazás csak a nyilvántartást vezető konkrét bíróság előtt pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. E szabályok megreformálása már régóta napirenden van, tekintettel arra, hogy az általános meghatalmazások nyilvántartása jelenleg nem egységes és nem is közhiteles, a nyilvántartás bíróságonként elkülönül, ráadásul a tényleges gyakorlatban még mindig papíralapú.
A 2018. január 1. napján hatályba lépő új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 71. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az országos elektronikus nyilvántartás lényegi ismérve, hogy abba bármely bíróság, illetve - bírósági végrehajtási cselekményekkel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében - az önálló bírósági végrehajtó is közvetlenül betekinthet.
A bírósági peres és nemperes eljárásokban az általános meghatalmazások ilyen módon történő nyilvántartásával hatékonyan biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása. A törvényjavaslat tehát alkalmas eszközt kínál arra, hogy a képviseleti jogot ne kelljen külön-külön igazolni az egyes bírósági eljárásokban, hanem elegendő legyen annak fennállását csak az egységes nyilvántartásban ellenőrizni.
Az általános meghatalmazást a törvényjavaslat alapján elegendő egyetlen bíróság előtt, a szükséges nyilvántartási eljárás lefolytatásának eredményeképpen bejegyeztetni a nyilvántartásba, és ez már akár az ország összes bírósága előtt kiválthatja az egyedi meghatalmazást. Mindez adminisztrációs terhektől mentesíti a bíróságokat, mert nem kell valamennyi érintett bíróságon bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani a képviselőjét.
Az új szabályozás várhatóan a bírósági eljárások elhúzódásának mérséklésében is szerepet játszhat, mert nem lesz szükséges a felet a képviseleti jog igazolására például a bírósági tárgyaláson külön felhívni és erre tekintettel adott esetben magát az eljárási cselekményt is elhalasztani.
Más szemszögből nézve az adminisztrációs tehertől mentesülnek az eljárásban részt vevő felek is, mert - ahogy az már korábban is említésre került - szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban levő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét. Nem kell továbbá a félnek valamennyi érintett bíróságon nyilvántartásba vetetnie általános meghatalmazását, elegendő lesz ezt egy alkalommal megtennie.
A törvényjavaslat konkrétan meghatározza a nyilvántartás adattartalmát, valamint eljárási rendet határoz meg a nyilvántartásba történő adatbejegyzés vizsgálatára, és hiánypótlást tesz lehetővé, ha az adatbejegyzés iránti kérelem hiányosságait orvosolni szükséges.
Az adatbejegyzés iránti kérelem megfelelő előterjesztését formanyomtatvány alkalmazásának követelménye segíti. Az adatbejegyzés iránti kérelem a szükséges feltételek fennállásának hiányában elutasítható, azonban a jogorvoslati jog természetesen rendelkezésre áll. A közhitelesség és naprakészség biztosítása érdekében a bejegyző bíróság hivatalból is átvezetheti a nyilvántartáson azokat az adatváltozásokat, amelyeket különösen más hatósági nyilvántartások - például cégnyilvántartás - adatai alapján saját maga észlel. A szabályozás a Ptk. általános meghatalmazásokra vonatkozó rendelkezéséhez is igazodik. Amennyiben öt év elteltével az általános meghatalmazás a Ptk. alapján hatályát veszti, a rendszer automatikusan törli a nyilvántartásból a meghatalmazást.
A törvényjavaslat részletesen tartalmazza a nyilvántartás adatainak megismerésével és kezelésével összefüggő garanciális eljárási szabályokat, kiemelten érvényesítve a kezelt adatok megfelelő szintű védelmét.
A törvényjavaslat tehát az új polgári perrendtartás szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza.
Tisztelt Ház! Általános jelleggel kívántam bemutatni a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat célját, a szabályozás lényegi ismérveit, annak remélt társadalmi hatásait. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy ez a javaslat az önök által már elfogadott új polgári perrendtartáshoz kapcsolódik, az új kódex általános meghatalmazásokra vonatkozó szabályozásának megfelelő alkalmazásához szükséges törvényi szintű rendelkezéseket tartalmazza.
Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
