GYÖNGYÖSI MÁRTON,

Full text search

GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vona Gábor hosszan beszélt arról, hogy a Jobbik által kezdeményezett béruniós polgári kezdeményezésünknek valójában mi a célja, miért hívta életre a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a kezdeményezést nyolc közép-kelet-európai ország összefogásáért.
És hogy miről is szól valójában ez a kezdeményezés? Ez a kezdeményezés itt az önök által megfogalmazott tévhitekkel ellentétben nem arról szól, hogy bármilyen jogokat átadjunk Brüsszelnek, nem arról szól, hogy a magyar bérpolitikában vagy a magyar adópolitikában Brüsszelnek bármilyen beleszólást engedjünk. Arról szól ez a kezdeményezés, hogy hogyan tudnánk az európai uniós jogba, az alapokmányokba, az Európai Unió kohéziós politikájába belevinni azokat a szempontrendszereket, amelyek következtében végre, több mint tíz év után elindulhatna az a felzárkózás, amellyel az egész régió csatlakozott az Európai Unióhoz, és amelynek az illúzióját a politikai elit itt és más országokban is elhintette a lakosság körében.
Március 13-án alakult meg ez a polgári bizottság, március 20-án pedig eljuttattuk az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezést, amelyben ennek a polgári kezdeményezésnek a célját, a tartalmát és az összes célkitűzését ismertettük, és várunk arra, hogy két hónap letelte után az Európai Bizottság meghozza a döntését, miután egymillió aláírás összegyűjtésével érvényt tudunk szerezni ennek a nemes célnak.
Miért választotta ezt az eszközt a Jobbik? Mert kétségtelenül fölmerülhet az a kérdés, hogy miért egy ilyen bonyolult és az európai uniós jog által szabályozott eszközt választott a Jobbik ennek a célnak az eléréséhez. Sajnos, nincs más eszköz a kezünkben, hiszen ellenzékből itt a magyar parlamentben is többször megfogalmazhatjuk a kritikáinkat a különböző kormányok felzárkóztatási politikájával kapcsolatban, annak nincs foganatja. Arra gondoltunk, hogy Közép-Kelet-Európában minden egyes országot összefogva, amely hasonló problémákkal küzd, az európai uniós jogszabályokban bizonyos változtatásokat megpróbálunk eszközölni, ami a bérek és az életszínvonal felzárkóztatásához elvezethet bennünket. Azért is mondom ezt, tisztelt képviselőtársaim, mert 27 év után bebizonyosodott, hogy a magyar politikai elit nem érdekelt, a különböző kormányok nem érdekeltek a változtatásban.
Az elmúlt 27 évben arra épült a gazdaságpolitika, hogy miután megvalósították a teljes privatizációt, liberalizációt, a vámok leépítését, importliberalizációt valósítottak meg, cserébe egy illúziót adtak csak a magyar társadalomnak, hogy a felzárkóztatás az életszínvonalban és a bérekben valamikor megtörténhet, és ez teljes egészében elmaradt. Az alacsony adóknak, a milliárdos állami támogatásoknak, az alacsony munkabérekkel idecsábított multinacionális vállalatok megtelepedésének semmiféle kimutatható, gazdaságilag kimutatható eredménye nem volt a bérek és az életszínvonal felzárkóztatása tekintetében. És úgy tűnik, hogy önök továbbra sem akarnak paradigmaváltást végrehajtani a gazdaságban, még akkor sem, amikor ennek a politikának minden negatív következménye szemmel látható és kimutatható az elvándorlásban, az elszegényedésben és az eladósodásban.
Önök még mind a mai napig, Orbán Viktorral az élen, azzal kampányolnak külföldön, hogy Magyarországon olcsó, de jól képzett a munkabér (sic!), és azt mutatják meg a külföldi befektetőknek, hogy itt adófizetői pénzből is olyan infrastruktúrát teremtenek nekik, amilyet csak akarnak, és komfortossá teszik az ittlétüket, és milliárdokat költenek arra, hogy stratégiai szerződések keretében ezt a nagyvállalati munkahelyteremtést megvalósítsák. Önök számára ez a prioritás, nem pedig az, hogy Magyarországon a kis- és középvállalkozások ezekből a milliárdokból gazdálkodva a béreket és Magyarországot felzárkóztassák a nyugat-európai bérszínvonalhoz.
A kohéziós politika sem volt sikeres. Nem a kelet-középeurópai országok érdekeit szolgálta és szolgálja, amint az Günther Oettinger beszédéből is teljesen nyilvánvalóvá vált, és amit mindannyian tudunk. De szomorúan láttuk azt, hogy önöknek ez minthogyha egyáltalán nem fájt volna, mintha észre sem vették volna ezt a nyilatkozatot. Ezt egyszer nem tették szóvá (Hollik István: Hogyne tettük volna szóvá!), holott ebből világbotránynak kellett volna lennie, hogy itt több mint tíz éve áltatják a magyar állampolgárokat, a magyar politikai elit együtt az európai uniós bürokráciával, azzal, hogy a kohéziós pénzekből itt egyfajta felzárkóztatás megtörténik, holott mindenki tudja, hogy ezekből a pénzekből a nettó befizető államoktól vásárolunk termékeket és szolgáltatásokat, és nem a mi érdekeinket szolgálja elsősorban, hanem a nettó befizető államokét.
Természetesen mi értjük az önök koncepcióját és stratégiáját. Önök ezt a kohéziós politikát arra használják föl, hogy itt Magyarországon látványberuházásokat valósítsanak meg választások előtt. Én elhiszem, hogy az ilyen nagy infrastrukturális fejlesztések jók arra, hogy önök helyi szinten vagy az országos politikában a választások előtt fényezzék magukat, és a következő választások előtt fölmutassanak valami érdemlegeset. Arra is jók ezek a pénzek, hogy saját maguknak klientúrát építsenek ki a saját haveri és a saját baráti körükből. Ez a korrupció melegágya, amihez önök a brüsszeli bürokráciával cinkosan összekacsintanak, és ennek egyetlenegy áldozata és vesztese van, a magyar nép és a magyar társadalom, hiszen a bérek leszakadásában ez megmutatkozik, és Magyarország elszegényedéséhez vezet.
Minden egyes olyan mutató, amelyik készült Magyarország versenyképességéről, termelékenységéről, azt mutatja, hogy Magyarország a termelékenység és a versenyképesség szintjén nemhogy globális szinten, de regionális szinten is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) teljesen leszakadt, teljes mértékben leszakadt. Ennek a felzárkóztatására, ennek a növelésére kellene koncentrálnia a magyar gazdaságpolitikának, csak ettől remélhető a bérek és az életszínvonal felzárkóztatása. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit