DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Hogyha jól értelmezem a mai vitanap szándékát, a kezdeményezők szándékát, akkor ma a béremelésekről lesz szó, a béremelés szándékáról, és azt gondolom, hogy ebben a célban akár egyet is érthetünk. Azonban, amint azt majd elmondom a későbbiekben, az eszközöket tekintve már koránt sincs olyan nagy egyetértés közöttünk.
Hadd kezdjem a béremeléssel! Mindenekelőtt azt érdemes megvizsgálni, hogy mi teszi egyáltalán lehetővé a béremeléseket. Elsősorban az, hogy növekszik a gazdaság, és az, hogy az embereknek van munkahelye. S ilyen szempontból egyáltalán nem mellékes tény az, hogy ebben az évben akár 4 százalékos gazdasági növekedés is elképzelhető, és az, hogy 2010-hez képest 700 ezerrel több embernek van munkája. Úton vagyunk tehát ahhoz, hogy teljes legyen a foglalkoztatás Magyarországon.
Másodsorban a béremelésekhez adócsökkentésekre van szükség, mert azt gondoljuk, hogy az adócsökkentések teszik lehetővé a folyamatos béremeléseket, ezért döntött a kormány arról, hogy januárban 9 százalékra csökkenjen a társasági adó, és hogy jelentősen csökkenjen a munkaadói adó. Ezek az adócsökkentések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ha a tavaly januárihoz képest viszonyítjuk, akkor 10 százalékkal növekedtek a reálbérek Magyarországon, ami több mint egyhavi emelkedést jelent. Csak a tény kedvéért: ezeket az adócsökkentéseket a baloldali pártok és a Jobbik elnöke nem szavazta meg az év végén.
A béremelések egyébként az ágazati béremelésekre is kiterjednek, ezt a gazdaság stabil teljesítőképessége is lehetővé teszi. A teljesség igénye nélkül: 2013-17 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése, a felsőoktatásban is folytatódik a béremelés, a kutatók fizetése 2018-ig összesen 27 százalékkal nő, és amíg a baloldali kormányok elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a polgári kormány kiszámítható életpályát kínál nekik.
A szakorvosok és szakgyógyszerészek bére két ütemben, 207 ezer forinttal emelkedik, de a béremelés az ápolókat is érinti, ők szintén több ütemben, 65 százalékkal vihetnek majd többet haza. A rezidensek bére is nő egyébként 50 ezer forinttal. A béremelések, az ágazati béremelések mindezek mellett érintik többek között a rendvédelmi dolgozókat vagy éppen a járási hivatalban dolgozókat is.
(15.10)
Szeretném önöknek azt is elmondani - azért is, mert a baloldali és a jobbikos felszólalások ezeket rendre figyelmen kívül hagyják -, hogy idén januárban 15, illetve 25 százalékkal nőttek a minimálbérek, illetve a szakmunkás-minimálbérek. Így már nemcsak azt mondhatjuk, hogy több a munkahely Magyarországon, hanem azt is elmondhatjuk, hogy jobban megéri dolgozni is.
A minimálbérek emelése 2018-ban is folytatódik. Ebben az évben a minimálbér további 8 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér pedig 12 százalékkal emelkedik majd. Ez összességében azt jelenti, hogy a szakmunkások bére 2010-hez képest a duplájára nő majd. Olyan mértékű minimálbéremelés ez, amelyre a baloldal kormányzása idején még csak gondolni sem tudott. Ezeket az emeléseket nem mellékesen a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás szentesítette.
Tisztelt Ház! Ha a vitanap szűkebb értelemben vett témáját nézzük, ami, ha jól értem, a Jobbik „bérunió” című javaslata, akkor elmondhatjuk, hogy egy olyan javaslatról van szó, amely jogokat, jogköröket venne el a tagországoktól, így Magyarországtól (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Rosszul érted!) nemcsak a bérszabályozás, hanem az adópolitika területén is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Azért van ez így, tisztelt jobbikos képviselők, mert nem lehet a bérezés szabályozását uniós szintre emelni úgy, hogy az érintetlenül hagyja az adószabályozást. Önök is jól tudják ezt. És itt, ezen a ponton a Jobbik javaslata összeér azon uniós vezetők javaslatával, akik kivennék az adók meghatározásának jogát a tagországok kezéből. Furcsa dolgokat produkál néha a politika: az a párt helyezkedik most erre az álláspontra, amely nemrég még büszkén égette az uniós zászlót.
Szeretném önöknek itt egyértelművé tenni, hogy a kormány minden lehetséges módon támogatja a béremeléseket (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ülj le!), de azt teljesen elutasítja, hogy jogköröket adjunk ki a kezünkből Brüsszel javára. Márpedig az ellenzék, a Jobbik javaslata erről szól. Azt gondolom, hogy ez egy fajsúlyos vita, amely a következő hónapokban (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nézzél ránk, amikor hazudsz!) vagy akár a választási év egészében meghatározza majd a közéletet, ezért is szerepel ez a téma a nemzeti konzultáció kérdései között. Éppen ezért mi úgy értelmezzük, hogy az ellenzéki pártok kinyilvánították véleményüket a nemzeti konzultáció egyik kérdésében: kiadnák Magyarország kezéből az adó- és bérszabályozás jogkörét. (Mirkóczki Ádám: De miért hazudsz?) Ezt már csak azért sem támogatjuk, mert ha kiadnánk a kezünkből ezeket a jogköröket, azzal csak a nemzetközi cégek járnának jól. (Gyöngyösi Márton: Akikkel stratégiai szerződést kötöttetek.) Ezt jól láthattuk egyébként az áram- és gázárak szabályozásának esetében is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Szilágyi György: Te aztán tudsz! - Az elnök csenget.)
Tisztelt Ház! Az a baloldal követel most béremelést - csak azért mondom el, mert érdemes megnéznünk, hogy kik azok a szereplők, akik most béremelést, bérfelzárkózást követelnek -, amely egyhavi bért vett el sokaktól, és amelynek a kormányzása alatt megduplázódott a munkanélküliség. Nemhogy nem emelkedtek akkor a bérek, hanem egyenesen százezrek vesztették el a munkájukat. Úgy pedig nehéz bért emelni.
Aztán ott van a Jobbik. (Mirkóczki Ádám: A magad nevében beszélj már…) A Jobbik folyamatosan a béremeléseket kéri számon, holott, amikor lehetősége volna rá - például az adócsökkentések révén -, akkor nem szavazzák meg az ezt támogató javaslatokat a parlamentben.
A Jobbik által vezetett településeken - a hangzatos tervekkel ellentétben - még munkát sem sikerül adni az embereknek, nemhogy béremelést, önök is nagyon jól tudják. Nézzük például a jobbikos mintavárost, Tiszavasvárit, ahol az országos átlag duplája a munkanélküliség, majd’ 9 százalék. De Ózdon sem sokkal jobb a helyzet, itt is majdnem eléri a 9 százalékot. Egyébként a jobbikos mintavárosnak tekintett Tiszavasvári költségvetésében az olvasható, idézem: „a személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor”. Ehhez képest az alpolgármesterek fizetését harmadával emelték. Kérem, aki nem tudja a jobbikos képviselők közül, nézzen utána. (Z. Kárpát Dániel: Miről beszélsz?) Vagyis a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek egy fillér béremelést nem adtak, de a saját fizetésüket harmadával megemelték. Na, ilyen az, amikor a Jobbik bért emel, saját maguknak 30 százalékos emelés, a dolgozóknak pedig nagy nulla.
Tisztelt Ház! Mindezeket összefoglalva: hogyha az ellenzéki pártok béremeléseket szeretnének, akkor azt javasoljuk, hogy mihamarabb vonják vissza a saját adóemelési terveiket, mert ha az adók növekednek, akkor a munkából élők fogják a rövidebbet húzni.
Mint tudjuk, nagyon jól tudjuk, a baloldal újra többkulcsos szja-rendszeren töri a fejét (Mirkóczki Ádám: Egyszer a saját álláspontodról beszélnél?), és arra is célozgatnak, hogy eltörölnék a családi adókedvezményeket, a Jobbik pedig a gazdákat adóztatná. (Derültség a Jobbik soraiban.) Hogyha mindenképpen ragaszkodnak az adóemelésekhez, akkor azt javaslom a baloldalnak, hogy adóztassák a korallzátonyokon búvárkodó, egyébként pedig 25 milliós verdával furikázó Botka Lászlót. A Jobbik pedig adóztassa az új gazdáját, aki diszkontáron vásárolta fel a pártot. Másodsorban: ha az ellenzék valóban béremelést szeretne, akkor azonnal hagyjanak fel azzal a tervükkel, hogy jogköröket adjanak át Brüsszelnek, ez nem vezet semmi jóra.
Tisztelt Ház! Hogyha valaki azt az elvárást fogalmazza meg a kormány irányába, hogy további béremelésekre van szükség, akkor azt gondolom, hogy igaza van. Nagyon sok még a teendő, de egy dolog biztos: csak akkor lehet folytatni a béremelési programokat, ha tovább csökkennek az adók, és az adó- és a bérpolitika továbbra is nemzeti hatáskörben, nemzeti kézben marad. Ennek a két feltételnek mindenképpen teljesülnie kell ahhoz, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre a saját életében.
Ezen két elvárás alapján várjuk kíváncsian az ellenzéki hozzászólásokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
