IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét egy olyan törvénymódosítást tárgyalunk, amit lehetett volna értelmes célra és hasznosan megfogalmazni, de nem sikerült.
A törvényjavaslat legfontosabb újdonsága egy központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer bevezetése a gázszolgáltatásban, amit egy állami tulajdonú szereplő működtet majd. Ezzel önmagában akár egyet is lehetne érteni, ha arra használnák, amire az való. Új elemként megjelenik továbbá a földgáz-elszámolási díj, amit a szolgáltatók fizetnek a rendszer üzemeltetőjének, vagyis egy újabb közteher kerül a már eddig is túladóztatott lakossági energiaszolgáltatásra a Robin Hood-adó, a vezetékes közműadó és az energiaszolgáltatók különadója mellé. Ez nem fog jóra vezetni, hiszen már jelenleg is szinte az összes szolgáltató veszteséges, és ezen az ár-, illetve adóztatási szinten az állami közműholding is veszteséges lesz.
A törvény szerint a rendszerhasználók és -üzemeltetők kötelesek lesznek adatok szolgáltatására, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére, és az ő feladatuk lesz az üzleti titkok megőrzése is, miközben egy központi rendszernek adják át a saját adataikat. Az LMP szerint a titokra annak is vigyáznia kell, akire az adatainkat rábízzuk. Jó lenne látni, hogy a kormány is így gondolja-e ezt.
Az egész módosítás egyetlen bevallott célja, hogy az állam pontos és naprakész adatokkal rendelkezzen a gázfogyasztásról és annak elszámolásáról, ami kimondatlanul az állami közműholding megteremtésének, a fogyasztók átterelésének és az ehhez szükséges cégek közti elszámolások rendezésének az alapfeltétele.
Ugyanakkor ugyanez az infrastruktúra alkalmas lehetne az okosmérés és az okoshálózat bevezetésére is, amire a kormány még csak kísérletet sem tesz, annak ellenére sem, hogy évek óta uniós kötelezettség lenne. Pedig az okosmérés egész Európában sikertörténet. Léteznek uniós államok, ahol háztartások milliói használják, de ahol csak kísérleteznek vele, ott is mindenütt népszerű és hatékony. Az intelligens mérőórák képesek rá, hogy az energia- és vízfogyasztást az alacsonyabb kihasználtságú és ezzel persze az olcsóbb tarifájú völgyidőszakba irányítsák. A mosógép este kapcsol be, a locsolórendszer éjjel öntözi a kertet, a gázbojler csúcsidőn kívül melegíti fel a vizet. Ez nemcsak a lakosság számára előnyös - hiszen számottevő és tartós megtakarítást lehet elérni a fogyasztás átstrukturálásával -, hanem a termelőknek és a hálózatüzemeltetőknek is hasznos ez, hiszen kiegyenlítődik a termelés, kiszámíthatóbbá válik a felhasználás. Ráadásul az okos mérőkbe rengeteg smart szolgáltatást is be lehet építeni a távleolvasástól az előre fizetős és így ezáltal olcsóbb fogyasztáson át a távvezérlésig. A sok információt közlő mérőórák önmagukban is tudatosabbá teszik a fogyasztást, és takarékosságra sarkallnak.
Magyarországon a nagy közműcégek 2011-ben kezdték el egy 8 ezer háztartásra kiterjedő okosmérős kísérleti projekt előkészítését, amelyben az áram-, víz-, gáz- és hőfogyasztás mérését tervezték megreformálni. A tényleges vizsgálat a hírek szerint 2013-14-re esett, pont arra az időszakra, amikor a kormányzat a rezsicsökkentés kampányával volt elfoglalva. Az előzetes, még 2011-ben készült felmérések szerint az érintettek többsége havi 1000-1500 forintos megtakarítást várt el azért, hogy megváltoztassa a fogyasztás időzítését, és 56 százalék, vagyis a megkérdezettek többsége hajlandónak mutatkozott fogyasztói szokásainak a módosítására, főleg a nagyfogyasztók, a fiatalabb és az iskolázottabb rétegek képviselői közül. A 2014-es kiértékelés ugyanakkor azzal az eredménnyel zárult, hogy az okosmérővel felszerelt háztartások és a hagyományos mérővel rendelkező kontrollcsoport fogyasztásában nem mutatkozott érdemi különbség, a felhasználás nem tolódott el a völgyidőszakok felé. Ezt az egész Európában egyedülálló fejleményt a szakértők azzal magyarázzák, hogy a kísérlet egybeesett a rezsicsökkentési kampány csúcsidőszakával, amikor a fogyasztók mindenféle magatartás-változás nélkül is elérték az említett megtakarítást. Ráadásul az előzetesen betervezett, az okosmérés és a tudatos fogyasztás előnyeit bemutató tájékoztató akciók - amelyek párhuzamosan futottak volna a kísérlettel - nagyobbrészt el sem indultak, mert a kormány inkább a rezsicsökkentés politikailag hasznosabbnak hitt üzeneteit akarta eljuttatni az emberekhez.
Az okosmérés-kísérlet eredményeit összefoglaló tanulmányt 2014 végén kellett volna nyilvánosságra hozni, a publikálás azonban elmaradt, az anyag eltűnt a vizsgálatot koordináló piackutató cég és a megrendelő Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal között, és azóta sem került elő. Úgy tűnik, a kormány minden olyan lehetőségtől fél, amely növelné a lakosság energiatudatosságát és segítene az energiatakarékosságban. Szerintünk csak azoknak van félnivalójuk, akik abban érdekeltek, hogy a magyar emberek minél többet fogyasszanak a csak korlátozottan rendelkezésre álló, importból beszerezhető energiaforrásokból.
Reméljük, a kormánynak nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek megakadályoznák, hogy érdemi lépéseket tegyenek az energiafüggetlenség felé. Ezért az LMP módosító javaslatot nyújt be a törvénytervezethez, amely garantálná, hogy a központi adatgyűjtés bevezetése az okosmérés előkészítését is szolgálja. Ha a kormánytöbbség megszavazza ezt a módosítást, akkor mi újraértékeljük, amit a törvényjavaslatról gondolunk, ha viszont leszavazzák a módosítóinkat, akkor a tervezetet nem tudjuk támogatni. Az LMP sem az energiaszolgáltatók értelmetlen terheinek szaporításához, sem az okosmérés bevezetésének további elodázásához nem kíván asszisztálni. Köszönöm a figyelmet.
