LUKÁCS ZOLTÁN,
LUKÁCS ZOLTÁN,
LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Újra itt van a betevő reklámadóvita, a módosítás módosításának a módosítását fogjuk megtárgyalni. Ennél különb bohózatot, mint amit maguk ezzel a reklámadóval itt csinálnak, ritkán látott ez a Ház. Egyébként az előterjesztő ezt csak pikánsan fűszerezi televíziós megszólalásaival. A mostani bevezetőjében is elmondta, hogy nem tudja, mi van beleírva a törvénybe, pedig már többször elmondták neki, leírták neki, megtelefonálták neki, és még mindig nem tudja, hogy mi van leírva a törvényben. Még mindig azt mondja, hogy a 2,5 millió forint 20 százalékát kell befizetni (L. Simon László közbeszól.), csak mondom, a 2,5 millió fölötti összeg 20 százalékát kell. Tessék megnézni! Nem ezt tetszett mondani. (L. Simon László ismét közbeszól.) Úgyhogy szívesen segítünk L. Simon úrnak, és elmagyarázzuk neki, hogy mi van a törvényjavaslatában, mert láthatóan nem érti, hogy mi van a törvényjavaslatában.
Nos, itt van ez a törvény, ami nem szól semmi másról, mint arról, hogy azokat a médiumokat, amelyek nem tetszenek a kormánynak, elhallgattassuk, ha nem megy máshogy, akkor gazdasági eszközökkel. Ezt egyébként az erről a remek törvényről szóló vitában többször, többféleképpen elmondtuk. Ma sincs ez máshogy, és mindeközben, míg ez az alaptörténet zajlik, hogy elhallgattassunk médiumokat, akiknek nem tetszik az, amit mondanak az embereknek, nem tetszik az, ami képernyőre kerül, eközben persze folyamatosan hibáznak, és nem győzik ide-oda módosítgatni ezt a törvény, hogy tulajdonképpen azokat a károkat, amiket ezáltal másoknak is okoznának, valahogy enyhítsék.
(11.20)
Szóval, a törvény megszavazása után pillanatokkal kiderült, hogy gyakorlatilag ez a törvény az RTL Klubról szól, az RTL Klub van a célkeresztben, őket kell valamilyen módon elhallgattatni, ha nem máshogy, akkor gazdasági eszközökkel. Nekem nem fáj ez, hogy az RTL Klubról szól ez a törvény, nekem az fáj, ha bárki másról szólna ez a törvény, ha bármely olyan törvényt nyújtanának ide be, amely egyébként a sajtószabadság ellenében hat. Márpedig ez a törvény a sajtószabadság ellenében hat.
Aztán gyorsan jöttek a módosítások, mert véletlenül úgy csinálták meg, hogy a TV2-nek is majdnem fizetni kellett adót, úgyhogy akkor gyorsan behoztak egy módosítást, hogy az önökhöz köthető TV2-nek mégse kelljen adót fizetni. Mert az előbb hallottuk, hogy akinek van bevétele, mindenképp fizessen adót; természetesen kivéve azok, akiket maguk szeretnek, és külön törvényt alkotnak rá, hogy mégse fizessenek adót. Erre majd később kitérek.
És amikor behozták ezt a javaslatot, hogy a TV2 ne fizessen adót, akkor rájöttek, hogy elrontották, mert a TV2-t megsegítve mégiscsak az RTL-nek sem kéne adót fizetni, úgy csinálták meg ezt a módosítást. Akkor gyorsan megint behoztak egy másik módosítást, hogy mégis kelljen az RTL-nek adót fizetni. Az pedig azt is tartalmazta, hogy a közösségi portálokon megjelenő online hirdetések is adózzanak 20 százalékkal - a 25 ezer forint feletti rész 20 százalékkal adózzon. Na aztán, amikor ezt elfogadták, akkor gyorsan rájöttek, hogy ez a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint jelentős mennyiségű magánszemélynek is jelentős mértékű kiesést okozna, és akkor most hoztak megint egy javaslatot, hogy ez a 25 ezer forint 2,5 millió forint legyen, 2,5 millió forint fölött kelljen adózni.
Arról senkinek nincs fogalma, elsősorban maguknak nincs fogalmuk, hogy ez miért volt 25 ezer forint, aztán miért lett 2,5 millió. Lehetett volna 27 500 forint és 1 millió 800 ezer is vagy 27 millió és 46 millió, tökéletesen mindegy, összevissza írogatnak ide számokat, és istenigazából az isten nem tudja megmondani, hogy amögött milyen kutatások vannak, milyen hatástanulmányok vannak, senki nem tudja. Percenként írogatják át ezt a törvényt, és most is azt gondolják, hogy a 25 ezerről 2,5 millióra emelt adóalap azt fogja eredményezni, hogy majd azok fognak adót fizetni, akik nem kis- és közepes vállalkozások, hanem a nagy nemzetközi cégek.
Szeretném elmondani, hogy pont a nagy nemzetközi cégeknek segítettek ebben az ügyben, hogy 2,5 millió forintra emelték ezt az adóalapot, mert egyébként szeretném mondani, hogy külföldön bejegyzett cégek is tudnak online médiaszolgáltatást nyújtani, és tudnak egyébként televíziós műsorokat is nyújtani, és hiába vannak bejegyezve akár a társasági törvény miatt Magyarországon, nem tartoznak például az szja alá, és egyébként nem fogják megfizetni ezeket az adókat, önök hiába gondolják ezt.
A magánszemélyek esetében pedig természetesen azt gondoljuk, hogy a magánszemélyek köréből ki kellett volna emelni például a politikai hirdetések körét, amit egyébként önök az eredeti javaslatban is úgy írtak bele a törvénybe, hogy politikai hirdetések után ne kelljen adót fizetni. Ezt kivették az adózók köréből, és a magánszemélyek esetében sem tettek különbséget egyébként, mondjuk, egy magánoldal Facebook-hirdetése vagy egy politikai oldal, vagy egy politikusi oldal Facebook-hirdetése között. Ez már megint a közvéleményben azt az érzetet kelti, hogy a politikai szereplők szeretnének maguknak ebben az ügyben adómentességet biztosítani.
Ki adózik gyakorlatilag ebben az ügyben? Természetesen a közzétevőnek kéne az adót megfizetni, ez esetben, mondjuk, a Google-nak vagy a Facebooknak kéne adót fizetni. Persze, ha nem vallja be, vagy nem ad ilyen igazolást, akkor magának a megrendelőnek kell ezt az adót megfizetni. Az már most látható, hogy nem nagyon fog itt senki ezektől a cégektől ilyen igazolást kapni, és nagy valószínűséggel a megrendelőknek kell itt adót fizetni.
Az persze egy másik érdekes kérdés ezzel kapcsolatban, mert erre sem tér ki a törvény, hogy mi van akkor, ha egyébként valamilyen csoda folytán ezek a cégek mégis megfizetik ezt az adót és bevallják, eközben nem értesítik a megrendelőt, és a megrendelő ezt nem tudván szintén bevallja ezt az adót, és megfizeti a költségvetésnek, így két oldalról is befolyhat az adó. Rosszabbik esetben persze egyik oldalról sem folyik be, de ez a törvény még mindig nem tud arra semmit mondani, hogy milyen módon fog ez az anomália megszűnni ebben az ügyben.
Én azt hiszem, hogy ha valóban az lenne a cél, hogy a költségvetési bevételeket növeljük meg, hogy nagyon igazságosak legyünk, és ezek a nagy nemzetközi cégek egyébként ne akarják a befizetett adójukat minimalizálni, az egy érdekes kérdés, hogy a cégekkel szemben felemlegetjük azt, bármilyen gazdasági társasággal szemben, legyen az egyébként bármilyen, itthon bejegyzett, külföldön bejegyzett vagy a világon bárhol működő gazdasági társaság, hogy a gazdasági társaság azt a galádságot követi el, hogy egyébként a meglévő adótörvények alapján megpróbál minél kevesebb adót fizetni. Ha hoznak egy olyan gazdasági társaságot a világból bárhonnan, aki a meglévő törvények alapján nem próbálja minimalizálni az adóbefizetését, akkor valószínűleg annak a gazdasági társaságnak a vezetése nem nagyon tudja, hogy mit csinál. Az már a maguk dolga, hogy olyan adótörvényeket hozzanak, hogy az a minimalizáció egyébként normális adóbevételeket eredményezzen.
De ez a törvény pont nem erről szól, ez a törvény arról szól, hogy befogják a száját azoknak a médiumoknak, akik esetleg bemutatják, hogy L. Simon László azt se tudja, mit csinál. De ez legyen L. Simon László problémája, de tényleg szívesen segítünk neki, ha nem tudja a saját törvényét elmondani.
Ha pedig tényleg azt gondolják, hogy akik igen sokat keresnek ebben az országban, azoknak annál több adót kéne fizetni, akkor még mindig nincs arra magyarázat, hogy miért vezetik be ezt a fajta adót, ami egyébként maximum 4-5 milliárdot fog tudni hozni a költségvetésbe, főleg most már, hogy például a 25 ezret 2,5 millióra emelve a Reklámszövetség és más szervezetek számításai szerint legalább 4,5 milliárd forint adóbevételről mond le ezzel a kormány az előző javaslatához képest.
Aztán persze nem tudják, hogy mire fogják költeni, az egyik héten azt mondják, hogy iskolákra fogják költeni meg oktatásra, a másik héten azt mondják, hogy vidéki kultúrházakra fogják költeni, a harmadik héten meg már egyáltalán nem beszélnek arról, hogy mire fogják költeni. Én tudnék még azért javaslatokat adni, hogy ennél sokkal nagyobb adóbevételt sokkal igazságosabban hogyan lehetne beszedni. Például, ha az Andy Vajna nevű úriember, aki az önök házi mozigépésze, mondjuk, nem kapna néhány kaszinót csak úgy, mert éppen hazalátogatott Hollywoodból, és hogy megkapta ezt a néhány kaszinót, még gyorsan elvették azt a kötelezettségét is, hogy mondjuk, áfát fizessen a magyar államnak. Hát ez azért nagyon-nagyon sok milliárdot hagyott Andy Vajna úrnak a zsebében. Ha például nem tennék áfamentessé Andy Vajna úr kaszinóit, akkor lehet, hogy sokkal nagyobb adóbevételt lehetne ott áfaoldalon beszedni.
De ha például megszavazták volna azt a javaslatunkat, ami szerint azok az oligarchák, azok az óriáscégek, amelyek Magyarországon az utóbbi években iszonyatos mennyiségű állami beruházást és önkormányzati beruházást kaptak, sőt a tevékenységüknek majdnem több mint 90 százalékát állami beruházások adják, hogy azok egyébként 100 millió fölötti árbevételnél az 5 százalékos haszon fölött 75 százalékkal adózzanak, akkor ennek a bevételnek a sokszorosát, akár 10-12-szeresét is be lehetett volna szedni egy évben ezen adók alapján.
Úgyhogy az az önök baja, hogy az egyik oldalon aprópénzeket próbálnak beszedni csak azért, hogy elhallgattassák a különböző médiumokat és a sajtószabadságot korlátozzák, a másik oldalon pedig a haverjaiknak milliárdos meg tízmilliárdos kedvezményeket adnak csak azért, mert azok a maguk haverjai, meg egyébként jóban vannak velük.
Ezt nem lehet megmagyarázni, ez megmagyarázhatatlan, ezt a két dolgot, ha egymással szembeállítjuk, akkor teljesen világosan látszik a szándék: egyfelől a sajtószabadság megszüntetésének vagy legalábbis korlátozásának a szándéka, másfelől pedig a haverok sok-sok milliárddal való kistafírozásának a szándéka.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezzel a törvénnyel egy dolgot lehetne istenigazából tenni: vissza lehetne vonni ezt a reklámadóról szóló törvényt, és megismétlem azt, amit egyébként az első vitájában mondtunk ennek a reklámadós törvénynek, hogy ennek a törvénynek egyébként helye lenne.
Teljes mértékben jogos az, hogy ezeket a dolgokat lehetne adóztatni, és lehetne arról beszélni, hogy például tartalomszolgáltatás ügyében ennek milyen hatásai vannak, és most nem sorolom fel még egyszer.
(11.30)
De ilyen módon bevezetni, ilyen hebehurgya módon csinálni, összevissza módosítgatni, hol így, hol úgy rángatni a parlament elé ezt a törvényt, vagy a Törvényalkotási bizottságba úgy hozni be hozzá módosító javaslatokat, hogy nem lehet érdemben felkészülni, nem lehet érdemben elolvasni, és még módosítani sem lehet érdemben, és ott is percek alatt meg félórák alatt tolnak át mindent 6-8 oldalas módosító javaslatokkal, hogy elolvasni nem lehet, nemhogy még szakértőkkel megnézetni vagy ahhoz egyébként módosításokat tenni, ez így nem működik, így nem lehet törvényt alkotni.
Még egyszer mondom: ennek a Háznak az elnöke mondta az alakuló ülésen, hogy lassabban, nagyobb odafigyeléssel és sokkal komolyabban kellene törvényt alkotni. Önök vastapssal jutalmazták ezt, majd azóta ennek tökéletesen az ellenkezőjét csinálják. Legalább a saját házelnökükre hallgassanak, és ennél sokkal kidolgozottabb, sokkal nyugodtabb, sokkal átgondoltabb törvényalkotással próbálják szolgálni a közjót, mert ezzel a törvénnyel gyakorlatilag csak a haverjaikat szolgálják.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)
