RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szabó Zoltán inspirált e felszólalásra, mikor azt mondta, hogy a jobboldalnak kényelmetlen Nagy Imre. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy pontosan nem a jobboldalnak, hanem a baloldalnak kényelmetlen Nagy Imre. Az előbb már teljesen egyértelműen elmondtam, hogy Nagy Imre valóban baloldali volt, de Nagy Imrét, akárhogy is csűrik-csavarják a dolgot, a baloldal végezte ki. És valóban igaz, hogy önök közül nagyon sokan nem is éltek akkor, nem is töltöttek be döntéshozó szerepet, amikor Nagy Imrét kivégezték. Ez pontosan így van, ezt senki nem állította. De önök, önök közül nagyon sokan ott voltak abban az apparátusban, a legfelsőbb döntéshozó szervben, a Központi Bizottságban - az előbb két hozzászólást idéztem -, akik nem engedték egyébként eltemetni Nagy Imrét. Nem engedték, hogy a rokonok meglátogathassák Nagy Imrét; és nem is csak Nagy Imréről, hanem a számtalan kivégzett emberről van szó, Nagy Imre tulajdonképpen egy szimbólum ebben a kérdésben. Ez nem a jobboldalnak a bűne! Nem túlságosan régi jegyzőkönyveket idéztem, tisztelt képviselőtársaim, hanem ’89. februári ülés jegyzőkönyveit.
Azt hiszem, és még egyszer mondom: ha látnánk azt a Szocialista Párt minden megnyilvánulásában, hogy önök tisztességesen szembenéztek a múlttal, akkor ezt a törvényt akár támogatni is tudnánk. De az előző hozzászólások meg amelyeket eddig elmondtak, nem erről győznek meg minket. Nem erről győznek meg minket; nincs itt Horn Gyula, nincs itt Katona Béla, nincs itt a Központi Bizottság többi tagja, aki elmondja, hogy bizony évtizedeken keresztül rosszul gondolták, bocsánatot kérnek a társadalomtól, és azt gondolják, rájöttek, most így megbölcsülve, idősebb korukra rájöttek, hogy Nagy Imre végül is mártír volt, hogy forradalom volt, szabadságharc volt ’56 - és amíg ez, tisztelt képviselőtársaim, nem történik meg, addig mellébeszélünk.
