VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! "Mi lehet nemesebb és kívánatosabb, mint bölcs és megfontolt döntést hozva haladni a korszellemmel, párosítva köz- és magánérdeket a haza építésére?" Úgy hiszem, Széchenyi István múlt századi gondolatai mottóul szolgálhatnak ehhez a mai parlamenti vitanaphoz, amelyet "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés" címen tart a Magyar Országgyűlés.
Remélem, e vitanap alkalmat kínál majd arra is, hogy a kormány képviseletében tájékoztassam a tisztelt Házat és a szélesebb nyilvánosságot azokról az elképzelésekről, melyek a kormányprogramnak megfelelően meghatározzák a közeljövő, a következő év jövedelem- és közteher-alakulását.
Mindenekelőtt szeretnék arról a gazdasági alapról szólni, amely a jövedelemtermelés és -elosztás korlátait adja. Képviselőtársaim a tegnapi lapokban bővebb terjedelemben olvashatták azokat a legfontosabb gazdasági mutatókat, amelyek az ország első féléves teljesítményét jelzik. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy a gazdasági növekedés változatlanul élénk, az infláció a korábban vártnál is jobban csökken. Az első féléves növekedés 1998-ban 4,8 százalék úgy, hogy a második negyedévben 5,1 százalékos volt a bruttó hazai termék bővülése. Örvendetes, hogy a megtermelt GDP-n belül a második félévben az építőipar és az ipar bővült a leggyorsabban, 17,5, illetve 13,5 százalékkal. Összességében 22 százalék feletti volt az exportvolumen növekedése, ami mindenképpen kedvező kilátásokkal biztat. Ennek megfelelően eddig az államháztartás előirányzatai is kedvezően alakultak. A társasági adó, a fogyasztáshoz kapcsolt adók és a személyi jövedelemadó bevételei több százalékponttal kedvezőbbek az előző évi teljesítési aránynál. A vám- és importbefizetésekből az előirányzatnak már több mint 80 százaléka teljesült. A központi költségvetés hiánya kisebb az előzetesen vártnál.
Ezek az adatok még akkor is kedvezőek, ha valamennyien jól tudjuk, hogy a világgazdaságban nem éppen kedvező hatások, folyamatok indultak el. Úgy véljük azonban, hogy ezek a stabil gazdasági alapok bővítik a kormány mozgásterét, ugyanakkor tény az is, hogy az új kormány olyan problémákat örökölt, melyek kezelése több évre jelentős forrásokat köt majd le. A társadalombiztosítási alapok hiánya meghaladja a 80 milliárd forintot, ami több, mint háromszorosa az erre az esztendőre jóváhagyott 22 milliárd forintos deficitnek. A helyi önkormányzatok gazdálkodásában ebben az évben hiánynövekedéssel kell számolni, körülbelül 60 milliárd forint az a hiány, amellyel a befolyó privatizációs bevételek folyó kiadásokat finanszíroztak.
Hadd említsem itt azt is, hogy a Postabank veszteséges működtetése 110 milliárd forintjába került az országnak, a nyugdíjrendszerből pedig valószínűleg jövőre 85 milliárd forint szivárog majd el a vártnál jóval magasabb átlépések miatt. Csak ez a néhány előbb említett tétel közel 300 milliárd forint feletti összeget tesz ki, amellyel ha arányba állítjuk, hogy 1 százalék nyugdíjemelés 8-9 milliárd forintba kerül, akkor nyilvánvalóvá válik: a közpénzek korábbi elszivárgása akár 30 százalékos nyugdíjemelést is semmissé tett.
A kormány ilyen determinációk alapján tesz javaslatot a következő évi gazdaságpolitikai változásokra. Ennek alapelemei az államháztartás súlyának csökkentése, a centralizáció csökkentése, az élőmunkateher csökkentése, a közbiztonság megerősítése, a családtámogatás kiterjesztése, a vidékfejlesztés, a humántőke fejlesztése. Határozott célunk, hogy a munkahelyteremtés és családtámogatás szempontjaitól vezetve a gazdasági és társadalmi gyarapodás együttesen valósuljon meg, és ne szakadjon el egymástól.
(8.10)
Az elmúlt évek ugyanis bebizonyították, hogy a kedvezőbbé váló gazdasági mutatók nem hoznak automatikusan életszínvonal-növekedést, sőt a szegénység, a lecsúszás következményével is párosulhatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Melyek azok a legfontosabb adó- és tb-járulékváltozások, amelyekről a kormány már korábban szólt, és amelyekről én is szeretnék néhány szót szólni? Ezek a változások azokat a célokat szolgálják, amelyek a kormányprogramban szerepelnek: a kis- és középvállalkozások fejlesztése, támogatása, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése, az ezek közötti esélyegyenlőség megteremtése és a növekedés szétterítése, abban az értelemben, hogy ez a gazdasági növekedés, amelyről az előbb szóltam, valamennyi polgár számára érezhetővé váljon, ebből valamennyi polgár részesüljön. Ezért tekintjük fontosnak azokat a családi és oktatási lépéseket, amelyeket a kormány a következő esztendőre tervez.
Az 1998. szeptember 24-ei kormányülés is döntött már ilyen lépésekről. A kormányprogramban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a kormány elfogadta, hogy az élőmunkaterhek jelentős csökkentése és az arányosabb közteherviselés megvalósítása érdekében 1999. január 1-jétől a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalékról 33 százalékra csökkenjen. Ezen belül a jelenleg 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék 22 százalékra, a jelenleg 15 százalékos egészségbiztosítási járulék 11 százalékra csökken.
Nagyon fontosnak tartjuk ezt a kezdeti lépést, hiszen a kormányprogram azt írja elő, hogy a következő négy esztendőben történjen meg a járulékterhek jelentős csökkentése. A következő esztendőre a mozgástér szűk, de a kormány fontosnak tartotta, hogy jelezze az irányokat, a tendenciákat. Ennek érdekében történik ez a jelentős járulékcsökkentés, ami reményeink szerint hozzájárul a vállalkozói terhek, a központi elvonás mérsékléséhez.
A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége - a már meghirdetett törvényi szabályozásnak megfelelően - a jelenlegi 10 százalékról 11 százalékra emelkedik, ezen belül az egészségbiztosítási járulék változatlanul 3 százalék, a nyugdíj-biztosítási járulék pedig a jelenlegi 7 százalékról 8 százalékra emelkedik, amelyből magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 7 százalék a tagdíj és 1 százalék a társadalombiztosítási nyugdíj fedezete.
A nyugdíjas egyéni vállalkozót a következő esztendőtől nem terheli a havi 3600 forint egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ugyanígy a kormány döntött arról is, hogy a nyugdíjas vállalkozó baleseti járulékfizetési kötelezettsége a járulékfizetés mértékének csökkenésével összefüggésben a jelenlegi 10 százalékról 5 százalékra csökken. Ez 103 ezer ilyen vállalkozói formában működő nyugdíjast érint.
A munkáltatók az egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmek után az eddigi 4 százalék helyett 3 százalék munkaadói járulékot fizetnek a Munkaerő-piaci Alaphoz történő hozzájárulásként.
A változás a járulékfizetők terheit éves szinten 115 milliárd forinttal csökkenti. A csökkenés a tíz főnél nagyobb foglalkoztatóknál jelentkezik, az egyéni vállalkozóknál és a tíz főnél kisebb szervezeteknél tehernövekedés nem történik. Szeretném tehát cáfolni azokat a korábban megjelent állításokat, hogy ezek a véleményünk szerint mindenképpen kedvező irányú döntések bármiféle vállalkozói tehernövekedéssel járnának.
A javaslat az 1999. évben várható minimálbérnél - 22 600 forint - némileg alacsonyabb szinttől, 21 500 forintos keresettől már garantálja, hogy a munkáltatói terhek csökkennek. Ez a megoldás a foglalkoztatók szinte teljes körére kedvezőbb hatású, mint az ez évi szabályozás. A javasolt változtatások alapján várhatóan már rövid távon növekszik a foglalkoztatottság, illetve csökken a fekete-, illetve szürkefoglalkoztatás.
Természetesen - szeretném azért ezt is megemlíteni - a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevezetése azok számára az eddigiekhez képest kétségtelenül tehernövekedést jelent, akik széleskörűen alkalmazták az úgynevezett járulékelkerülési technikákat. E kör terhelése valóban növekszik, de minimális mértékben.
Az előbbiekben elmondott élőmunkateher csökkenésén túlmenően a társadalombiztosítási törvénymódosítási javaslat tartalmazni fog a törvény gyakorlati végrehajtása során felmerült problémák rendezésére irányuló megoldásokat is. A javaslat szerint 1999-től megszűnik az a kötelezettség, hogy a foglalkoztató a bevallás benyújtásával egyidejűleg csatolni köteles az előző havi járulékbefizetésről szóló igazolást.
Rendezésre kerül a külföldön foglalkoztatott biztosítottak járulékalapja. Emellett a törvényjavaslat lehetőséget ad választás alapján arra is, hogy amennyiben a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott vállalja, hogy az 1996. december 31-e és '99. január 1-je közötti időszakra megfizeti a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulékot, akkor ezen időszak is figyelembevételre kerülhet a nyugdíjszolgálati idő számításánál.
Rendezést nyer az a probléma, amelyet a végkielégítés biztosítási időként történő, csaknem korlátlan beszámítása jelentett, és reményeink szerint megoldódnak a magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatással kapcsolatos problémák is.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek után szeretnék néhány konkrét példán keresztül szólni arról, hogy ezek a kereseteket terhelő kötelezettségek 1999-ben hogyan változnak.
A keresetteher mértéke 1998-ban a következő: a nyugdíjjárulék 24 százalék, a munkaadói járulék a Munkaerő-piaci Alapnak 4 százalék, az egészségbiztosítási járulék 15 százalék, ez tehát összes keresetarányos terhelésként 43 százalékot jelent. Ehhez jön az egészségügyi hozzájárulás, ami egy fix összegű elvonás, ez 2100 forint/fő/hónap. Ehhez képest 1999. január 1-jétől reményeink szerint - amennyiben a parlament is jóváhagyását adja ehhez - a nyugdíjjárulék 22 százalék, a munkaadói járulék a Munkaerő-piaci Alaphoz 3 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék, tehát az összes keresetarányos terhelés 36 százalék lesz, szemben az idei 43 százalékkal.
(8.20)
Ehhez jön persze egy egészségügyi hozzájárulás, amelynek fix összege emelkedne 3600 forint/fő/hónapra. Szeretném néhány bérre kiszámítva is jelezni azt, hogy ez a tehernövekedés mit jelent, illetve a korábbi állításokkal szemben mit nem jelent.
Az 1998. évre érvényes kötelező legkisebb minimálbér 19 500 forint. Ennél ma a társadalombiztosítási járulék 15 plusz 24 százalék, ami 2925 plusz 4680 forint. A munkaadói járulék, ami 4 százalék, 780 forint, a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék, ez 293 forint. Az egészségügyi hozzájárulás, ami tételes, 2100 forint A munkáltatói közterhek tehát összesen 10 778 forintot tesznek ki. Ez a bruttó keresetre vetítve 55,27 százalékos terhet jelent.
Nézzük, hogy ez a minimálbérre számított adatsor hogyan változik 1999. január 1-jétől! A kormány által 1999-re javasolt minimálbér 22 600 forint. Ennél a társadalombiztosítási járulék - az előbb elmondottaknak megfelelően - 11 plusz 22 százalék, azaz 2486 forint, plusz 4972 forint. A munkaadói járulék 3 százalékra csökken, ez tehát 678 forintot tesz ki. A szakképzési hozzájárulás marad 1,5 százalék, ez 339 forint. Az egészségügyi hozzájárulás, ami tételes, 3600 forint, a munkáltatói közterhek összesen 12 075 forintot tesznek ki. Vagyis a bruttó keresetre vetítve ez 53,43 százalék.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez tehát azt jelenti, hogy még a minimálkeresetre számítva is 2 százalékpontos csökkenés valósul meg 1999-ben. Nem sorolom végig, hiszen valamennyi kereseti kategóriára kiszámoltuk ezeket a teherváltozásokat. Mindezek azt jelentik, hogy 1999-re ezek a terhek lényeges mértékben csökkenni fognak; már a legalacsonyabb mértéknél, a minimálbérnél is kedvező irányú elmozdulás van.
Az elmondottak alapján tehát úgy ítélem meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás összegének növekedése mellett már a jövő évi minimálbér szintjén is tehercsökkenés következik be, és az élőmunkaköltségek a bruttó átlagkereset szintjétől átlagosan 5-6 százalékponttal mérséklődnek. Ilyen jelentős nagyságrendű intézkedésre az elmúlt tíz évben nem volt precedens. A foglalkoztatók társadalombiztosítási járulékterhe ténylegesen és jelentősen csökken. Ennek alapján, még egyszer szeretném hangsúlyozni, reményeink szerint a vállalkozói terhek csökkenése hozzájárul a munkahelyteremtéshez, hozzájárul ahhoz, hogy stabil munkahelyek jöjjenek létre - ne állami pénzekből, hanem a piacgazdaság bevételeiből -, és reméljük, ez hozzájárul ahhoz is, hogy mind a fekete-, mind a szürkegazdaságnál visszaszorító hatás lépjen fel.
Véleményünk szerint az előbb elmondottak tükrözik, hogy az összes gazdálkodónak mindössze 3,4 százalékát érinti hátrányosan a kormány által a következő esztendőre javasolt módosító csomag. Számukra, e 3 százalék javára is szeretném megemlíteni, hogy '97-hez és '98-hoz hasonlóan indokolt esetben a Munkaerő-piaci Alap biztosít kompenzációt. Ennek részletes szabályait a gazdasági, valamint a szociális és családügyi miniszter közös rendelete fogja majd tartalmazni. E részletek kimunkálása - ez is ide kívánkozik - az érdekképviseletek bevonásával fog megtörténni.
Ezek után szeretnék azokról a lépésekről beszélni, amelyek a családok számára jelentenek tehercsökkentést, és jelentik a jövedelmük növekedését a következő esztendőtől. Több olyan intézkedés van, amelyet már az új kormány hivatalba lépését megelőzően az új parlament fogadott el. Ezek közé tartozik az, hogy a családi pótlék és a gyes '99. január 1-jétől alanyi jogon jár.
A kormány tervei szerint a benyújtott és később benyújtandó adótörvények jelentős kedvezményeket tartalmaznak a gyermekes családok számára. Ilyennek tekintjük, hogy az 1995-ös megszűnést követően 1999-től újra személyi jövedelemadó-gyermekkedvezmény fog járni a családoknak. Az egy- és kétgyermekes családoknak 1700 forint/hó gyermekenként. A három- és többgyermekes családoknak pedig 2300 forint/hó/fő kedvezmény jár. Ennek a költségvetési kihatása 15 milliárd forint. A kormány ezt olyan területnek tekinti, amelyre ez a pénz rendelkezésre kell hogy álljon.
Reményeink szerint a következő esztendőben január 1-jétől nőni fog az anyasági támogatás, amelynek összege a mindenkori nyugdíjminimum 150 százaléka. Növelni kívánjuk a gyermekgondozási segély összegét, növelni kívánjuk a családi pótlék összegét. Úgy ítélem meg, hogy ezek kedvezőbb pozíciót, helyzetet teremtenek a családok számára.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy ítélem meg, hogy az előbb elmondott lépések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy mind a gazdasági, mind a társadalmi feszültségek csillapodjanak a következő év január 1-jétől. Ezek a lépések megteremtik annak a lehetőségét, hogy egy harmonikusabb, összehangoltabb fejlődési pályára álljon a magyar gazdaság, nőjön a munkahelyek száma, csökkenjenek a vállalkozói terhek. A kormány a maga részéről e központi elvonások csökkentésével kíván ehhez hozzájárulni. Ezzel párhuzamosan a bérből és fizetésből élők, a családok és főként a gyermeket nevelő családok helyzete mindenképpen kedvezőbbé válik.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindeközben a kormány fontosnak tekinti, hogy a szociális partnerekkel folyamatos párbeszéd valósuljon meg. Erre már az eddig eltelt időszakban is volt példa, hiszen a kormány a költségvetési tervezést, az államháztartás jövő évi pozícióját megelőzően már a nyár folyamán is leült a szociális partnerekkel tárgyalni. Ezt a munkát folytatni kívánjuk, ezekre a véleményekre a későbbiekben is számítunk. Szeretném azonban hangsúlyozni azt is, hogy a következő évi költségvetés, a következő évi társadalombiztosítási működés előkészítése folyamatos munkát igényel. Ebbe a folyamatos munkába tudnak bekapcsolódni a szociális partnerek, függetlenül attól, hogy ez a munka milyen fázisában van.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel a gondolatokkal, ezekkel az adatokkal kívántam a mai naphoz hozzájárulni. Bízom abban a kormány részéről, hogy olyan észrevételek, javaslatok hangzanak majd el, amelyeket a kormány az ősz folyamán ebben a munkában hasznosítani tud.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(A jegyzői székben Vidoven Árpád helyét dr. Szabó Erika foglalja el.)
